Kovács L. Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2021. január 21., 17:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: portál)
Kovács L. Gábor
Született1948. március 15. (76 éves)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
neuroendokrinológus,
laboratóriumi szakorvos,
főiskolai és egyetemi tanár
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács L. Gábor (Pécs, 1948. március 15. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, neuroendokrinológus, laboratóriumi szakorvos, emeritus egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Korábban az idegrendszeri peptideknek a kísérletes kábítószer- és alkohol-hozzászokásokra vonatkozó hatásának kutatója, jelenleg az emberi reprodukció molekuláris biomarkereinek kutatója. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, majd a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese volt. 2012-2018 között a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke. 2017-2020 között az MTA Doktori Tanácsának elnöke, 2020-tól az MTA Felügyelő Testületének elnöke és az MTA Orvosi Tudományok osztályának elnökhelyettese. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának elnökhelyettese.

Életpályája

1966-ban érettségizett, majd felvették a Pécsi Orvostudományi Egyetemre (POTE, ma a Pécsi Tudományegyetem része), itt szerzett orvosi diplomát 1972-ben. Diplomájának megszerzése után az egyetem Élettani Intézetének tanársegéde lett, majd 1976-ban átment Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetébe. Itt előbb tanársegédként, majd 1980-tól adjunktusként, 1985-ben pedig egyetemi docensként dolgozott. Eközben 1977–1987-ben az Utrechti Egyetemen vett részt posztgraduális képzésen. 1987-ben kikerült az egyetemi környezetből és a szombathelyi Markusovszky Kórház osztályvezető főorvosa lett. 1990-ben a kórház orvos-igazgatójává nevezték ki, ezt a tisztséget 1999-ig töltötte be, majd 2000-ig főigazgató főorvosa volt. Emellett 1994-ben a POTE Egészségügyi Főiskolai Karán kapott főiskolai tanári kinevezést. 1995-ben egészségügyi menedzseri diplomát szerzett. 1997 és 2000 között a főiskola szombathelyi képzési központjának igazgatója volt. 1997-ben egyetemi tanári megbízást kapott. 2001-ben a főiskolai kar intézetigazgatója, majd 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatásával bízták meg. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1980-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1987-ben akadémiai doktori értekezését. 2004-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává. Ekkor a Pécsi Akadémiai Bizottság, az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tagja lett, majd 2005-ben a Hálózati Tanácsba is bekerült. Akadémiai elismerése mellett 1992 és 1998 között, valamint 2004-től a Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának elnöke. 1998 és 2005 között a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaságot vezette. 2001-ben az Európai Laboratóriumi Szövetség elnökségi tagjává választották. 2007-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság plénumának tagja lett, jelenleg az Orvostudományi Szakbizottság társelnöke. 2005-ben a Cseh Purkinje Orvostudományi Társaság és 2007-ben a Horvát Klinikai Biokémiai Társaság is felvette tagjai sorába.

Munkássága

Fő kutatási területei a neuroendokrinológia, a neuroimmunológia, valamint az endokrin rendszer és az idegrendszer kapcsolatának elemzése, e témakörön belül az idegrendszeri peptidek hatása a kísérletes kábítószer- és alkohol-hozzászokásokra. Itt a laboratóriumi paraméterek, a hormonok és az ingerület-átvitel kapcsolatát és kölcsönhatásait is vizsgálja. Foglalkozik különböző szabályozó fehérjék, valamint neuropeptidek és modulátorok kölcsönhatásával, e kutatásai során kimutatta, hogy a genetikai háttér és az anyagcserében részt vevő anyagok (úgynevezett metabolitok) jelentős szerepet játszanak az átvitel folyamatában és annak zavarainak kialakulásában. Ennek fontossága, hogy a tömegspektrometria és a molekuláris genetika diagnosztikus módszereivel a korai kezelés lehetőségét biztosítsa egyes orvosi (szaporítási és újszülött-gyógyászati) folyamatokban és a zavarok során kialakuló helyzetekben. Jelentős eredménye, hogy érhetőbbé váltak a válsághelyzetben levő betegekben zajló patológiás folyamatok. 2020-tól a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Díjai, elismerései

  • A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kiváló Oktatója (1985)
  • Pándy Kálmán-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, 1992)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998)
  • Az Amerikai Klinikai Kémiai Társaság (AACC) Nemzetközi Díja (1999)
  • Az év legnépszerűbb oktatója (PTE, 2001)
  • Akadémiai Díj (Magyar Tudományos Akadémia, 2002)
  • Szent-Györgyi Albert-díj (2003)
  • Jendrassik Loránd-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, 2006)
  • Bálint Péter-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Szakdolgozók Egyesülete, 2007)
  • Pro Facultate kitüntetés (PTE ETK, 2008)
  • A Debreceni Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Ezüstérme (2008)
  • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)
  • Vilmos püspök-díj (2014)
  • Széchenyi-díj (2015)
  • Pro Universitate Quinqeecclesiensi Díj (Pécsi Tudományegyetem ): 2017
  • Ezüst Pándy Kálmán-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság): 2017
  • Genersich Antal-díj (akadémikusok részére): 2016
  • Pro Facultate Medicinae Aranyérem (Pécsi Tudományegyetem, ÁOK): 2019

Főbb publikációi

  • Effect of Melatonin and Prinealectomy on Avoidance and Exploratory Activity in the Rat (társszerző, 1974)
  • Role of Oxytocin in Memory and Amnesia (Telegdy Gyulával, 1982)
  • Oxytocin is a Precursor of Potent Behaviorally Active Neuropeptides (társszerző, 1983)
  • Endokrinológiai vizsgálatok (1983)
  • Oxytocin and Addiction: a Review (társszerző, 1998)
  • Atrial Natriuretic Peptide Modulates NMDA-induced Hyperexcitability in Ethanol-Dependent Mice (2000)
  • Macroprolactinemia: A Laboratory Pitfall with Clinical Consequences (társszerző, 2003)
  • Lithium Induces Phosphoglucomutase Activity in Various Tissues of Rats and in Bipolar Patients(társszerző, 2006)
  • Comparative analysis of abdominal fluid cytokine levels in ovarian hyperstimulation syndrome (OHSS)(társszerző 2020)
  • Fractalkine Regulates HEC-1A/JEG-3 Interaction by Influencing the Expression of Implantation-Related Genes in an In Vitro Co-Culture Model (társszerző 2020)
  • European survey on national training activities in clinical research(2019)
  • Alpha-1 chain of human haptoglobin as viability marker of in vitro fertilized human embryos information beyond morphology (társszerző 2019)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_L._Gábor&oldid=23471555”