Koronavirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Koronavirág
virágai és levelei
virágai és levelei
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Alcsalád: Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
:
Asclepiadeae
Alnemzetség-
csoport
:
Asclepiadinae
Nemzetség: Calotropis
Faj: C. gigantea
Tudományos név
Calotropis gigantea
(L.) Dryand.
Szinonimák
  • Asclepias gigantea L.
  • Calotropis gigantiea (L.) R. Br. ex Schult. Syst. Veg. 6: 91. 1820.
  • Madorius giganteus (L.) Kuntze, Revis. Gen. Pl. 421. 1891.
  • Periploca cochinchinensis Lour., Fl. Cochin. 1: 167. 1790.
  • Streptocaulon cochinchinense (Lour.) G. Don, Gen. Hist. 4: 162. 1837.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Koronavirág témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koronavirág témájú kategóriát.

A koronavirág (Calotropis gigantea) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koronavirág főként tengerpartokon és viszonylag száraz tenyészhelyeken nő; őshazája Irántól Délkelet-Ázsiáig terjed. Afrikába, Ausztráliába, Pápua Új-Guineába, Hawaiiba, és egyéb csendes- és indiai-óceáni szigetekre, valamint a Karib-térségbe és Dél-Amerika északkeleti részére betelepítették ezt a növényfajt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény minden része tejnedvet tartalmaz. Levelei átellenes állásúak, vastagok, bőrneműek, kékesszürke viaszbevonatúak. A virágok krémfehérek vagy halványlilák, 5 tagúak, közepükön ötszögletű, piramisszerű képződmény látható. A koronavirág erőteljes ágrendszerű, 1-5 méter magas cserje, ritkán kis fa. Levele rövid nyelű, szíves vállú, elliptikus, 8-20 centiméter hosszú, 4-12 centiméter széles, kissé kihegyezett. Virága 2,5-4,5 centiméteres, viaszos, a pártacimpák szétterülők, a mellékpártából alakult „piramis” körülbelül 1.5 centiméter magas, és gyakran sötétebb a pártánál, közepén helyezkedik el a zöldessárga bibe. A virágok álernyős virágzatokban fejlődnek. Termése kékeszöld, 7-10 centiméter hosszú, 2,5-4 centiméter vastag, alul görbült, sok, szőrüstökös magot tartalmaz.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koronavirág szárai szívós rostot szolgáltatnak, amely mudar- vagy yercumrostként kerül forgalomba, és akár horgászzsinórként is használható. A mérgező tejnedvet sokféle gyógyászati célra alkalmazzák; megszárítva gumiszerű réteget képez. A virágok nagyon tartósak, ezért kedvelik a virágkötészetben.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]