Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára
| Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára | |
 | |
| A levéltár „A” épülete | |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | archívum |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 47′ 38″, k. h. 18° 44′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 38″, k. h. 18° 44′ 35″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei Levéltárának székhelye Esztergom. A levéltár főépülete - a korábbi szenttamási városháza - a Vörösmarty u. 7. szám alatt található, de két másik épületben is őriznek és rendszereznek régi iratokat. A levéltár illetékessége Komárom-Esztergom megye területére terjed ki, főképp a köziratokat alkotó szervezetekre, jogelődjeikre, illetve a jelentős személyek és családok irataira, levéltáraira. Az őrzött iratanyag nem csupán Esztergom megye, hanem Esztergom szabad királyi város levéltárának anyagát is tartalmazza, összmennyisége kb. 8500 iratfolyóméter.
Története
Az iratanyag többségét az 1950-ben (Esztergom megye, Esztergom szabad királyi város és megyei város levéltárának összevonásával) létrehozott Komárom Megyei Közlevéltár anyaga adja. A török hódoltság korának zavaros közigazgatási állapota miatt és a pusztítás következtében az addig keletkezett iratanyag jelentős része megsemmisült. A legkorábbi vármegyei iratok emiatt a 17. század első feléből valók. Ezek helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
II. József közigazgatási reformja során egyesítették Komárom és Esztergom vármegyéket. A szétválasztásra 1790-ben került sor, melynek során a keletkezett iratokat is elválasztották úgy, hogy a közös anyagok eredetije Komárom vármegyéhez, a másolatok Esztergom vármegyéhez kerültek. Az első és második világháború idején bekövetkezett területi változások következtében a Komárom vármegye tulajdonában lévő iratok Csehszlovákiába kerültek, melyeket ma a Nyitrai Állami Területi Levéltárban őriz.
A levéltárban található
- Esztergom vármegye jegyzőkönyveinek anyaga, ami azonban nem teljes.
- Nemességi iratok, melyek a családfakutatások és a heraldika számára szolgálnak forrásként.
- A megyei törvényszék iratai, valamint a járások iratanyagai.
- A megyeszékhely Tatabányára költözetésének dokumentumai.
- Esztergom szabad királyi város iratanyaga, aminek jelentős része a török hódoltság idején elpusztult.
- A jegyzőkönyvek 1706-tól indulnak, bár szórványosan ezt megelőző iratok is megtalálhatók a gyűjteményben. Az anyag rendezett, jól kutatható, bár a két világháború közötti időszak iratai erősen selejtezettek.
- A törvénykezési ügyek külön jegyzőkönyvben szerepelnek. Az elnöki és bizalmas iratok az 1867 és 1945 közötti időszakból hiányoznak.
- Külön említést érdemel I. József 1708. évi kiváltságlevele, mely meghatározta a város közjogi helyzetét, keretet biztosított az igazgatás, gazdálkodás, igazságszolgáltatás és adózás számára. A kiváltságlevél tartalmazza a város barokk címerrajzát is; két alkalommal erősítették meg, 1725-ben és 1807-ben.
- A gyűjteményben találhatók céhlevelek, valamint Esztergom iskolavárossá és fürdővárossá válásának dokumentumai.
- Körülbelül hatvan község, zömében 20. századi iratanyaga, tanfelügyelőségek iratanyaga
- Az Esztergomi járás kataszteri felvételi iratai.
- Telekkönyvi iratok
- A Komárom Megyei Bíróság 1950 utáni anyagai
- Az 1956. október 26-án, a Sötétkapunál eldördült sortűzre vonatkozó iratok.
- Külön említendőek a Palásthy család gyűjteményéből a levéltárhoz került oklevelek, melyek közül közel 250 darab a mohácsi vész előttről származik. A családi levéltár iratokat tartalmaz Hont és Nyitra vármegyék történetére vonatkozóan.
- Nagyon látványos a térképtár is, melynek része a kéziratos térképek sorozata.