Kisszentmihály
| Kisszentmihály (Kleinpetersdorf) | |
 | |
| Kisszentmihály főutcája. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Nagyszentmihály része |
| Járás | Nagyszentmihály |
| Alapítás éve | 1574 |
| Polgármester | Winfried Kasper (SPÖ) |
| Irányítószám | 7503 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 16° 20′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 16° 20′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszentmihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisszentmihály (más néven Kis-Németszentmihály, németül: Kleinpetersdorf, horvátul: Mali Petarštof) Nagyszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 14 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítja az 1929-ben itt talált hamvasztásos temetkezés, melyben a hamvakon és csontmaradványokon kívül cserép és üvegtárgyakat, valamint egy feliratos kőlapot is találtak. A mai helyén állt középkori település valószínűleg a 15. század háborús időszakában pusztult el. A 16. század közepén a kihalt települést Nagyszentmihálytól elválasztva a Batthyányak és az Erdődyek horvátokkal telepítették be újra. Első írásos említése 1574-ben történt. A későbbiekben a település hol a német, hol a magyar nevén szerepel a korabeli forrásokban. Az egyházi vizitáció szerint 1779-ben egy kis fakápolna állt itt. 1834-ben a kápolnát kőből építették újjá.
Vályi András szerint "Kis Sz. Mihály. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Somfalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja szorgalmatos mívelést kíván."[1]
Fényes Elek szerint "Kis-Szent-Mihály, Klein-Petersdorf, német falu, Vas vmegyében, 275 kath. lak. A szentmihályi urad. tartozik."[2]
Vas vármegye monográfiája szerint "Kis-Német-Szent-Mihály, 50 házzal és 299 németajkú r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás. Postája- és távírója Német-Szent-Mihály."[3]
1910-ben 319, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Nagyszentmihály része lett és ma is hozzá tartozik.
Nevezetességei[szerkesztés]
Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1834-ben épült. 1925-ben bővítették. 1947-ben kívülről, 1953-ban belülről renoválták. 1985 és 1987 között a templom fennállásának 150. évfordulójára átépítették és bővítették.
További információk[szerkesztés]
- Nagyszentmihály hivatalos oldala
- Kisszentmihály a dél-burgenlandi települések honlapján
- A falu temploma a nagyszentmihályi plébánia honlapján[halott link]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
