Kiss István (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss István
Született1836. augusztus 11.
Ürmény
Elhunyt1918. május 10. (81 évesen)
Óbecse
Állampolgársága
Foglalkozásajogász
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1864, jogtudomány)
SablonWikidataSegítség

Ilméri Kiss István (Ürmény, 1836. augusztus 11.Óbecse, 1918. május 10.) jogi doktor, joglíceumi tanár.

Élete[szerkesztés]

Kiss János és Tóth Terézia nemes szülők fia. A gimnáziumot Pozsonyban, Nyitrán és Pesten végezte; mint a piarista- és később a csornai premontrei rendnek növendéke 1855-56-ban Vácon és 1858-59-ben Keszthelyen gimnáziumi tanár volt. 1860-ban a papságból kilépvén, a pesti egyetemen a jogot hallgatta; ugyanott 1864-ben jogi doktorrá avatták; 1868-69-ben köz- és váltóügyvéd lett. 1871-ben honvédtiszti vizsgát tett és 1876-ig a magyar királyi honvédség szabadságolt állományához tartozott hadnagyi minőségben. 1874-ben a budapesti egyetemen a politikai tudományokból egyetemi magántanári képesítést nyert és az 1874-75. tanév kezdetétől az egri érseki joglíceumon mint jogtanár működött. 1907-ben vonult nyugalomba.

1859-60-ban a Pesti Napló és a Pesti Hirnök munkatársa volt; 1864-ben István bácsival (Májer István) szövetkezve katholikus szellemű nem-politikai lapot szerkesztett Képes Ujság cz. okt. 1-től 1866. jan. 31-ig Heckenast Gusztáv kiadásában; 1865. dec. 5-től 1868. szept. 7-ig Wodianer kiadásában a Magyar Néplapot és saját kiadásában 1868. okt. 4-től dec. 27-ig a Képes Népujságot. 1869-ben Magyar Jegyző c. alatt szaklapot alapított és ezt folytatva Községi Jegyzők Közlönye c. 1871. jan. 1-től Budapesten szerkesztette 1873-ig. Egerben 1881-től 1885 elejéig az Eger c. hetilap szerkesztője volt.

Cikkei a Pesti Naplóban Ilméri névvel (1859-60.), majd -lm- jegygyel (1868-70.) és a Reformban (1870-72); a Honban (1865. K. alájegyzéssel a vármegyék alkotmányos jogkörének visszaállítását sürgette); a Magyar jogászgyűlés Évkönyvében (1888. A törvényhozás által adott felhatalmazás alapján kibocsátott miniszteri rendelet módosítható-e újabb törvényhozási felhatalmazás nélkül c. terjedelmes jogi vélemény.) Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt I. K. I. jegyek alatt.

Művei[szerkesztés]

  • Európai nemzetközi jog. Eger, 1876.
  • Bevezetés a jog- és államtudományokba. Uo. 1877.
  • Magyar közjog. (Magyar államjog). Uo. 1880. (3. kiadás 1886., 4. k. 1888. Uo.)
  • A jogtanodákról. Uo. 1880. (Névtelenül.)
  • A keleti és a nyugati kérdés. Fejtegeti dr. K. Uo. 1887. (Névtelenül.) A Figyelő szerint a porosz-franczia háború idejében megjelent Egy magyar politikus cz. figyelmet keltő röpiratnak is ő a szerzője. K. ezen röpirat czímére nem emlékszik, de azt tudatja velem, hogy azon a szerző neve van így jelezve: Egy magyar politikus.

Szerkesztette még az említett hírlapokon kívül a Pesti Hirnököt 1860. szept. 12-től decz. 5-ig; az Egyveleg c. lapot 1862. január 5-től március 30-ig 13 számot; a Sárkányt 1866-ban ápr. 9-ig; a Hétfejű Sárkányt 1866. okt. 7-től 1867. márcz. 31-ig; a Községek Ujságát 1870. jan. 2-től (időközben szünetelt), azután júl. 2-től Községi Kör-Jegyzők Közlönye c. társlappal együtt Budapesten.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub