Keselyűsztélé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
keselyűsztélé
Steve of Vultures Louvre.jpg
A töredékek a rekonstruált formán
Típus győzelmi felirat és relief
Tartalma Éannatum, Lagas királya győzelme Umma felett
Forma íves tetejű, álló
Állapot töredékekben
Története
Felfedezés
helye és ideje
1933, Telloh (Ningirszu)
Felfedező(k) André Parrot
Kora i. e. 24. század
Nyelv sumer
Írás ékírás
Található Louvre, Párizs

A keselyűsztélé Éannatum, Lagas városkirályság lugaljának az i. e. 24. század első felében állított győzelmi emlékműve. A korabeli Ningirszu városából, Lagas állam későkori fővárosából került elő. A szöveg forráskiadása 1956-ban E. Sollberger Corpus des Inscriptions „Royales” Pré-Sargoniques de Lagaš című munkája.

Tematikája Lagasnak a szomszédos Umma ellen vezetett hadjáratának története, és a győzelem leírása. A hadjárat Umma és Aksak patesijeinek szövetségével kezdődött, amellyel Lagas hegemóniáját kívánták megtörni. Éannatum, Innin és Ningirszu istenek kegyeltje legyőzte riválisát, és ennek emlékére állította a sztélét. A „keselyűsztélé” név a szöveget kísérő képek egyike alapján született, amelyen a legyőzött ummai katonák holttesteiből lakomázó keselyűket ábrázoltak.

A sztélé nagyon töredékes, legnagyobb része hiányzik. A megtalált részletek nagyobb része is képi ábrázolás, a szöveg rövid és sok helyen olvashatatlan, mégis a leghosszabb korai sumer nyelvemlék. A szöveg tartalma alapján az Éannatum unokaöccse, Entemena által állított Entemena-sztélén az előzmény és a folytatás olvasható.

A szöveg egyik különlegessége, hogy leírja Éannatum sebesülését. A későbbi mezopotámiai győzelmi sztélék jellemzője, hogy a hadjáratok sikereit, a győzelmeket kizárólag az uralkodó képességeinek, hősiességének tulajdonítják. Más hasonló feliratok sosem említenek olyan eseményt, amelyben a király megsérült volna.

A szöveg és a képek a töredékesség ellenére a hadtörténet alapvető forrásai. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy a phalanx harcmodor a görögök találmánya volt. E sztélé legnagyobb töredékén harcosok vonulását ábrázolták, akiknek csak a fejük látszik ki a pajzs mögül, valamint a lándzsát tartó jobb kezük. A pajzsok összeérnek, teljesen elfedik az embereket. A keselyűsztélé a phalanx első ábrázolása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keselyűsztélé témájú médiaállományokat.