Keleti cserebogár
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Keleti cserebogár (nőstény)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Anoxia orientalis Krynicki, 1832 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keleti cserebogár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti cserebogár témájú médiaállományokat és Keleti cserebogár témájú kategóriát. |
A keleti cserebogár (Anoxia orientalis) a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába, azon belül pedig a cserebogárformák (Melolonthinae) alcsaládjának Anoxia nemébe tartozó bogárfaj.
Laza homoktalajok lakója.
Elterjedése[szerkesztés]
A faj keleti, déli elterjedésű, Ausztriától nyugatra és Csehországtól keletre már nem fordul elő.
Magyarországon főként a nagy sótartalmú homoktalajokon él.
Megjelenése[szerkesztés]
A keleti cserebogár 2,5-3 cm hosszú, alapszíne vörösesbarna, felülete finoman, sűrűn szőrözött, kivéve az előtorán található két-két csupasz, úgynevezett tükörfoltot. A szárnyfedőkön fehér pikkelyszőrökből álló foltok emelkednek ki a az alapszőrzetből.
Életmódja[szerkesztés]
Június végétől augusztus elejéig rajzanak. A hímek alkonyatkor kezdenek repülni, a nőstények a talajon, vagy kisebb növényeken maradva várják őket.
A nőstények a homokos talajba furakodva rakják le petéiket, majd a kikelő lárvák különféle növények gyökereit rágják.
Három évig fejlődik, kétszer lárvaalakban telel át, majd a harmadik év tavaszán bebábozódik. A kikelő bogarak hamar elhagyják a talajt és nyár közepén megindul a rajzásuk.
Kártétele[szerkesztés]
Elsősorban a pajorok okoznak károkat táplálkozásukkal, mivel növények gyökereit rágják. Kártételük elsősorban az alföldi szőlőültetvényeken jelentős. A gyökerek megsebzésével utat nyit az egyéb kórokozóknak is, így közvetett kártétele is jelentős lehet.
Források[szerkesztés]
- Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9
- Brehm: Az állatok világa
