Kautilja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kautilja
Chanakya artistic depiction.jpg
Született
i. e. 370
Elhunyt
i. e. 283 (87 évesen)
Foglalkozása író
filozófus

Csánakja (szanszkritül: चाणक्य Cāṇakya) (i.e. kb 350-283) tanácsadó és miniszterelnök volt.[1] Maurja császára, Csandragupta (i.e. 340-293 ) idejében szolgált, s ő volt korának főépítésze. Szerződésekben nevezték Kautiljának és Visnuguptának is. Az ókori indiai szerződések, az Artaśzásztra így nevezi meg szerzőit, akik a hagyomány szerint megegyeznek Csánakjával.[2] Csánakját a közgazdaságtan előhírnökének tekintik, mivel másfél évezreddel Ibn Khaldún Prolegomenonja előtt írt már erről a témakörről.[3][4][5][6] A nyugati világban gyakran "Az indiai Machiavellinek nevezik", bár Csánakja mintegy 1800 évvel korábban alkotott.[7] Csánakja a Taxilai egyetem professzora volt, a Maurjai Birodalom, az indiai szubkontinens első birodalmának létrehozataláért ő volt a felelős.

Személyisége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában Csánakjának nevezik, s ez a név apja, "Csának" nevéből ered.[8] Az Artasásztra megírójaként azonban általában Kautilja néven emlegetik. Ez a név gotrájának "KOTIL" nevéből ered. (Kautilja jelentése: "Kotilé"). Az éles elméjűdiplomácia mestere volt. Négy útban, nevezetesen az egyenlőségben történő megállapodásban, a csábításban, az erőszakban vagy háborúban és a széthúzás elhintésében hitt.[9] Az Artasásztra Kautilja nn említi meg íróját,[2] azonban van egy vers, mely Visnugupta néven említi.[10] Az egyik legrégibb szanszkrit irodalmi mű, mely Csánakját Visnuguptával azonosította, ai i.e. III. századi Pancsatantra volt, melynek szerzője Visnu Szármá.[11]

K.C. Ojha úgy fejlesztette tovább a nézetet, hogy álláspontja szerint állítólag azért azonosították Visnuguptát Kautiljval, mert a szerkesztőt összetévesztették a mű eredeti szerzőjével, és álláspontja szerint Visnugupta átdolgozta Kautulja munkáját.[2] Thomas Burrow még tovább megy, és szerinte Csánakja és Kautilja két teljesen külön személy volt.[12]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két könyvet tulajdonítanak Csánakjának: az Artasasztrát és a Nitisasztrát, mely ismert még Csánakja Nitiként is. Az Artasasztra részletesebben monetáris és fiskális politikai kérdésekkel, a gazdagsággal, nemzetközi kapcsolatokkal és háborús taktikákkal foglakozik. A Nitisasztra az ideális életvitellel és Csákarja nézőpontjából megközelítve az indiai életformával foglalkozik. Csánakja ezen kívül írt még úgynevezett Néti-Szútrákat (aforizmákat, tömör ítéleteket), amelyek azt mondják el, az embereknek hogyan kellene viselkedniük. Ebből a jól ismert 455 szútrából nagyjából 216 azzal foglalkozik, hogy mit kell és mit nem kell elkövetni egy királyság vezetése közben. Ezeket a szútrákat Csánakja valószínűleg Csandragupta tanítása közben használta, hogy hogyan irányítsa királyságát.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Boesche, Roger (2003. January). „Kautilya's Arthaśāstra on War and Diplomacy in Ancient India”. The Journal of Military History 67 (1), 9–37. o. DOI:10.1353/jmh.2003.0006. ISSN 0899-3718.   "Kautilját néha Csandragupta kancellárjának, miniszterelnökének nevezik, néha azt írják, olyan, mint Bismarck."
  2. ^ a b c Mabbett, I. W. (1964. April). „The Date of the Arthaśhāstra”. Journal of the American Oriental Society 84 (2), 162–169. o. DOI:10.2307/597102. ISSN 0003-0279.  
  3. L. K. Jha, K. N. Jha (1998). "Chanakya: the pioneer economist of the world", International Journal of Social Economics 25 (2-4), p. 267-282.
  4. Waldauer, C., Zahka, W.J. and Pal, S. 1996. Kautilya's Arthashastra: A neglected precursor to classical economics. Indian Economic Review, Vol. XXXI, No. 1, pp. 101-108.
  5. Tisdell, C. 2003. A Western perspective of Kautilya's Arthasastra: does it provide a basis for economic science? Economic Theory, Applications and Issues Working Paper No. 18. Brisbane: School of Economics, The University of Queensland.
  6. Sihag, B.S. 2007. Kautilya on institutions, governance, knowledge, ethics and prosperity. Humanomics 23 (1): 5-28.
  7. Herbert H. Gowen (1929). "The Indian Machiavelli" and in a much more conventional world.or Political Theory in India Two Thousand Years Ago, Political Science Quarterly 44 (2), p. 173-192.
  8. Trautmann, Thomas R.. Kautilya and the Arthaśhāstra: A Statistical Investigation of the Authorship and Evolution of the Text. Leiden: E.J. Brill, 10. o (1971) 
  9. Trautmann 1971:10 "Azonban az Artasásztrában általában gotra nevén Kautilja néven emlegetik."
  10. Mabbett 1964
    Trautmann 1971:5 "A munka legutolsó verse a Visnugupta személynév egyedi példáját mutatja.
  11. Mabbett 1964: "References to the work in other Sanskrit literature attribute it variously to Vishnugupta, Chanakya and Kautilya. The same individual is meant in each case. The Pańcatantra explicitly identifies Chanakya with Vishnugupta."
  12. Trautmann 1971:67 'T. Burrow ("Cāṇakya és Kauṭalya", Annals of the Bhandarkar Oriental Research Institute 48–49 1968, p. 17 ff.) arra utal, hogy Cāṇakya szintén egy olyan gosztra név, mely más tényezőkkel közösen arra utal, hogy két, teljesen külön személyről beszélünk. Cāṇakya a legendabeli miniszter és Kauṭilya az író.'
  • Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. 122. o. ISBN 963-05-1803-1
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap