Katharina Schratt
| Katharina Schratt | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1853. szeptember 11. Baden bei Wien |
| Elhunyt | 1940. április 17. (86 évesen) Bécs |
| Sírhely | Hietzingi temető |
| Házastársa | Ittebei Kiss Miklós (1879–1909) |
| Élettárs | I. Ferenc József magyar király |
| Gyermekei | Anton Freiherr Kiss von Ittebe |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1871–1900 |
| Katharina Schratt IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katharina Schratt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katharina Schratt, magyarosan Schratt Katalin (Baden, 1853. szeptember 11. – Bécs, 1940. április 17.) osztrák színésznő, Ferenc József császár barátnője.
Élete
Katharina Schratt a Bécs melletti Badenben született Anton Schratt kereskedő egyetlen lányaként. Két fiú testvére volt. Hatéves korában már a színház érdekelte, noha szülei megpróbálták a színészi pályától eltéríteni és így Kölnbe küldték egy nevelő intézetbe, de ez csak olaj volt a tűzre. Végül engedélyt kapott, hogy színészi leckéket vegyen Bécsben és 17 évesen szülővárosában a badeni színházban debütált.
Munkássága
1872-ben a berlini királyi udvari színházhoz került és rövid idő alatt komoly sikerei lettek.Néhány hónap múlva azonban elhagyta Németországot, mivel meghívást kapott a bécsi Városi Színháztól (Burgtheater). Hamarosan a bécsi színházak vezető színésznője lett.
1879-ben férjhez ment báró ittebei Kiss Miklós (1852–1909) magyar mágnáshoz, akitől Anton (1880–1970) nevű fia született. Nem sokkal ezután az össze nem illő pár elvált.
Schratt a tengerentúlon turnézott és New Yorkban is játszott, amit követően visszatért a bécsi Hofburg színházhoz. 1893-tól a Burgtheater örökös tagja. 1900-as nyugalomba vonulásáig – miután nézeteltérése támadt Paul Schlenther igazgatóval – ő volt Ausztria legnépszerűbb színésznője.
Császári barátnő és bizalmas
Schratt a korai 1880-as években a Hofburg színházban fellépéseivel és alakításaival nagy benyomást tett Ferenc József császárra. Meghívták III. Sándor orosz cár látogatásakor a kremsi kastélyába is. Hamarosan Ferenc József állandó kísérője lett. Állítólag Erzsébet császárné kifejezetten bátorította a császár és a színésznő barátságát. Más források szerint 1883-tól, miután a császár és Erzsébet királyné házassága megromlott, a színésznő Ferenc József császár szeretője lett. Olyan titokban randevúztak, hogy arról a Ferenc József őrzésével megbízott titkosrendőrség sem tudott. A viszonyról 1886-tól a királynénak is tudomása volt. A párt – úgy híresztelték – Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, Sissi boronálta össze. Schratt Katalint 1916-ban, a császár halálakor a koporsóhoz sem engedték oda Ferenc József rokonai.
A császárné 1898-as meggyilkolása után folytatódott a kapcsolatuk – egy nézeteltérés miatti rövid megszakítással 1900–1901-ben –, egészen a császár 1916-ban bekövetkezett haláláig. Schratt jutalma a fényes élet volt egy villával a Schönbrunnhoz közeli Gloriettegassén valamint Bad Ischlben. Ezen túl a császár fizette Schratt játékszenvedélyének költségeit is. Férjének 1909-ben bekövetkezett halála után megörökölte a Kärtner Ringen az operával szemközt lévő háromemeletes Königswarter-palotát is.
Schratt jelentős emberek barátja is volt, úgy mint Johann Wilczek, vagy Szász-Coburg-Koháry Ferdinánd herceg. A császárhoz fűződő viszonya 34 évig tartott és plátói maradt.
Öregkora és halála
Ferenc József halála után teljesen visszavonult palotájába a Kärtner Ringen. Az 1930-as évek elején újságírók kezdték üldözni, hogy a császárral való kapcsolatáról beszéljen. Könyvkiadók is megkeresték, hogy írja meg emlékiratait, de ő mindenre azt válaszolta, hogy „én színésznő vagyok, nem író és nincs mit mondanom, mert én sosem voltam egy Pompadour, sem Madame de Maintenon”. Utolsó éveiben mélyen vallásos lett, naponta meglátogatta Ferenc József és Erzsébet császárné kriptáját. Szerette az állatokat, sokat adományozott állatmenhelyeknek. 1940-ben halt meg 86 éves korában. Bécsben a hietzingi temetőben nyugszik.
1893-tól a Burgtheater örökös tagja, majd udvari színésznő volt.