Karl Julius Schröer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Julius Schröer
KarlJuliusSchröer.jpg
Született 1825. január 11.
Pozsony
Elhunyt 1900. december 16. (75 évesen)
Bécs
Foglalkozása költő, író, pedagógus

Karl Julius Schröer (Pozsony, 1825. január 11.Bécs, 1900. december 16.) költő, író, tanár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Tobias Gottfried Schröer volt. 1832-ben kezdte meg hároméves iskoláját, ekkor kivették és magántanulóként tanították egy évet otthon. 1836-ban líceumba, majd 1841-ben két évet a filozófiai egyetemi előkészítőjére járt. 1843-ban egy évet a lipcsei egyetem filozófiai, teológiai és bölcsészeti fakultásaira járt. 1844-ben a berlini egyetemre nyert felvételt. Itt is egy évet töltött el.

1846-ban hazatért Pozsonyba, betegeskedő apját helyettesítette. Megjelentek első költeményei. 1848-ban újabb versei jelentek meg. 1849 júniusában Haynau magántitkáraként alkalmazta. Decemberben a pesti egyetem helyettes tanára lett.

1850-ben kinevezték cenzornak. Apja meghalt. A következő évben megfosztották katedrájától. 1852-től a pozsonyi főreáliskola tanára lett. 1855-ben mitológiai tanulmányai, és cikkei Nyugat-Magyarország néprajzáról jelentek meg. Feleségül vette Kohányi Herminát (1834–1911). Öt gyermekük született: Robert, Michael, Rudolf, Lili és Ida. 1856-ban megjelent első verseskötete. 1856–1857-ben lejegyezte a főrévi paradicsomjátékot, valamint a pásztor- és királyjátékokat, amelyek 1858-ban jelentek meg nyomtatásban. Ugyanebben az évben néprajzi gyűjtőútra indult.

1861-ben Bécsbe költözött, az ottani evangélikus iskolák igazgatója lesz, amely posztjáról négy év múlva lemondott. 1871-ben a rostocki egyetem filozófiai díszdoktorává választották. 1878-ban Schröer javaslatára megalakult a bécsi Goethe Egyesület. 1880-tól a Goethe-kutatás és az ezzel kapcsolatos publikációk jellemezték tevékenységét. 1884-ben egyik tanítványa, Rudolf Steiner, az ő javaslatára vállalja el Goethe természettudományos műveinek szerkesztését. Három év múlva Schröer a weimari Goethe-kiadás szerkesztője lett. 1895-ben vonult nyugalomba.

1900. december 15-én avatták fel Bécsben, a Ringen Goethe szobrát, ezzel egyidőben Schröer császári elismerésben részesült. Másnap meghalt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1858. Die Oberuferer Weihnachtsspiele; Főrévi karácsonyi játékok (Bp., 1996)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Göllner Aladár: K.J. Schröer helye a germanisztika fejlődésében (Bp., 1922, kézirat)