Karbonil-szulfid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karbonil-szulfid
Carbonyl-sulfide-2D-dimensions.png
Carbonyl-sulfide-3D-vdW.png
IUPAC név Karbonil-szulfid
Azonosítók
CAS-szám 463-58-1
SMILES O=C=S
Tulajdonságok
Kémiai képlet COS
Moláris tömeg 60,08 g mol−1[1]
Megjelenés Színtelen gáz
Sűrűség 2,721 kg/m3 (gáz, normálállapotban)[1]
1,178 kg/l (folyadékfázis, forrásponton)[1]
Olvadáspont

−138,81 °C[1]

Forráspont

−50,2 °C[1]

Oldhatóság (vízben) 1447 mg/l[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon gyúlékony (F+),
Mérgező (T)[1]
NFPA 704

NFPA 704.svg

4
3
0
 
R mondatok R12, R23[1]
S mondatok S9, S16, S33, S36, S45[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Szén-dioxid
Szén-diszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. (Oxid-szulfidoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyben egy központi atomhoz nemcsak kénligandumok, hanem oxigénligandumok is kapcsolódnak.) Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben.

Tartalomjegyzék

Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]

A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és szén-diszulfidra a következő egyenlet szerint:

\mathrm{2 \ COS \rightarrow CO_2 + CS_2}

Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során szén-dioxid és kén-hidrogén képződik. Lúgok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek.

\mathrm{COS + 4 \ KOH \rightarrow K_2CO_3 + K_2S + 2 \ H_2O}

Előfordulása [szerkesztés]

A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes ásványvizekben oldott állapotban, például a parádi és a harkányi ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét.

Kimutatták a Vénusz légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.[2]

Előállítása [szerkesztés]

Karbonil-szulfid képződik szén-monoxidból és kéngőzökből magas hőmérsékleten.

\mathrm{S + CO \rightarrow COS}

Laboratóriumban előállítható kálium-tiocianátból kénsavval. Az így nyert gáz melléktermékeket tartalmaz, ezért tisztítást igényel.

\mathrm{KSCN + H_2SO_4 + H_2O \longrightarrow KHSO_4 + NH_4HSO_4 + COS}

Források [szerkesztés]

  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i A karbonil-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 29. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Mikrobák lakják a Vénuszt? - index.hu