Karbonil-szulfid
| Karbonil-szulfid | |
|---|---|
| IUPAC név | Karbonil-szulfid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | 463-58-1 |
| SMILES | O=C=S |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | COS |
| Moláris tömeg | 60,08 g mol−1[1] |
| Megjelenés | Színtelen gáz |
| Sűrűség | 2,721 kg/m3 (gáz, normálállapotban)[1] 1,178 kg/l (folyadékfázis, forrásponton)[1] |
| Olvadáspont |
−138,81 °C[1] |
| Forráspont |
−50,2 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 1447 mg/l[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon gyúlékony (F+), Mérgező (T)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R12, R23[1] |
| S mondatok | S9, S16, S33, S36, S45[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Szén-dioxid Szén-diszulfid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. (Oxid-szulfidoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyben egy központi atomhoz nemcsak kénligandumok, hanem oxigénligandumok is kapcsolódnak.) Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és szén-diszulfidra a következő egyenlet szerint:
Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során szén-dioxid és kén-hidrogén képződik. Lúgok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek.
Előfordulása [szerkesztés]
A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes ásványvizekben oldott állapotban, például a parádi és a harkányi ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét.
Kimutatták a Vénusz légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.[2]
Előállítása [szerkesztés]
Karbonil-szulfid képződik szén-monoxidból és kéngőzökből magas hőmérsékleten.
Laboratóriumban előállítható kálium-tiocianátból kénsavval. Az így nyert gáz melléktermékeket tartalmaz, ezért tisztítást igényel.
Források [szerkesztés]
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.





