Kamenszk-Uralszkij
| Kamenszk-Uralszkij (Каменск-Уральский) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Szverdlovszki terület | ||
| Polgármester | Mikhail Astakhov | ||
| Irányítószám | 623000–623999 | ||
| Körzethívószám | 3439 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 168 997 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kamenszk-Uralszkij
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 56° 24′, k. h. 61° 56′Koordináták: é. sz. 56° 24′, k. h. 61° 56′ | |||
Kamenszk-Uralszkij
Pozíció a Szverdlovszki terület térképén
| |||
| Kamenszk-Uralszkij weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamenszk-Uralszkij témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Kamenszk-Uralszkij (orosz nyelven: Каменск-Уральский) város Oroszország európai részén, a Szverdlovszki területen. A Kamenszki járás székhelye, de nem része a járásnak. Nagy nehézipari ipari központ.
Lakossága: 174 689 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A Szverdlovszki terület dél részén, Jekatyerinburg területi székhelytől kb. 100 km-re délkeletre, az Iszety és mellékfolyója, a Kamenka találkozásánál helyezkedik el. A Középső-Urál délkeleti lábánál, az Iszety mentén több mint 20 km hosszan terül el, 167 m tengerszint feletti magasságban. Környéke az erdős sztyepp övhöz tartozik. A várostól délre épült elkerülőúton vezet az R354-es főút (oroszul: 
).
Története[szerkesztés]
.jpg)
A 17. század végén a Kamenka és az Iszety folyó találkozásánál gazdag vasérc-lelőhelyeket találtak. A közeli Dalmatovói-kolostor kérelmet nyújtott be e földek használatának engedélyezésére. Az 1682-ben kelt cári rendelettel jött létre a város elődjének tekinthető Zselezinszkij-telep (az orosz zselezo szóból képzett név jelentése 'vasas' telep). Kamenszk-Uralszkij alapítási évének azonban 1701-et tekintik, amikor I. Péter az ércekben gazdag földeket visszavette a kolostortól, majd a területen vasöntödét létesítettek. A gyár később ágyúkkal, ágyúgolyókkal és más tüzérségi felszereléssel látta el az orosz hadsereget. Az itteni kincstári vasöntöde közel két évszázadon át az Urál egyik legnagyobb hadiipari üzeme volt.
A 19. század végére a gyár sokat veszített jelentőségéből, 1917 után be is zárták. A település 1926-ban kapta a Kamenszk nevet – az itteni kisebbik folyó neve Kamenka ('kövecske') –, amit 1940-ben -Uralszkij kiegészítéssel toldottak meg, megkülönböztetésül más Kamenszk nevű helységektől. Közben felépült és 1934-ben termelni kezdett a település első nagyvállalata, a csőgyár. A következő évben a település városi státuszt kapott. A világháború idején a nyugati országrészből több jelentős gyár berendezését telepítették ide, és ezekre alapozva a város az Urál egyik nagy nehézipari központjává alakult.
A városszerkezetet a nagyobb iparvállalatok mellett elhelyezkedő, egymástól elkülönült lakóövezetek jellemzik, melyek gyűrűt alkotva veszik körül a két folyó közén épült óvárost.
Gazdasága[szerkesztés]
Az 1934-ben alapított, mai nevén Szinarszkij Csőgyár (a Szinara folyóról kapta nevét) az ország egyik legnagyobb acélcsőgyára, termékei jelentős részének felhasználója a gáz- és olajipar.
A szovjet időszakban Kamenszk-Uralszkij az uráli kohászat, főként a könnyűfémkohászat és a fémfeldolgozás központja lett. Az Uráli Alumíniumgyár (UAZ) 1939-ben kezdett termelni és évtizedekig kiemelkedő helyet foglalt el az ország alumíniumiparában; 2007-ben az alumíniumipart egyesítő RUSZAL Zrt. tagja lett. 2013-ban megszüntették az alumínium és a különféle ötvözetek gyártását, jelenleg (2010-es évek vége) a gyárban bauxitfeldolgozás és timföldgyártás folyik.
A Kamenszk-uralszkiji Kohászati Gyár (KUMZ) különleges feladatokat teljesített: alumínium- és magnéziumötvözetekből készült félkész termékekkel látta el a repülőgépipari vállalatokat; hengerelt lemezeit felhasználták többek között a Tu–144-es utasszállító gépekhez; egyes termékei később részt vettek az űrprogramok megvalósításában is.
Jelentős vállalatok jöttek létre a színesfém-feldolgozás (KUZOCM) és a gépipar ágazataiban. Meghonosodott a szilíciumgyártás, a műszergyártás („Oktyabr” termelési egyesülés), a különféle indukciós motorok gyártása („Uralelektromas”), a repülésnél és az űrtechnikában használt elektromos csatlakozók fejlesztése és gyártása (az „Iszety” nevű cég), a teflonedények gyártása (Gyemidov Gyár), stb. 1991 óta működik és országos hírre tett szert a város harangöntödéje.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
Források[szerkesztés]
- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Сегодня (A város hivatalos portálja, hozzáférés: 2021-07-06)
- Промышленные предприятия (ipari üzemek, a város hivatalos portálján, hozzáférés: 2021-07-06)
- Jelena Hatunceva: Kamenszk-Uralszkij (marselina.ru, 2010-08-31. Hozzáférés: 2021-05-24)
