Kakashal
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Zeus faber Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kakashal témájú médiaállományokat. |
A kakashal vagy Szent Péter hala (Zeus faber) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a kakashalalakúak (Zeiformes) rendjébe és a kakashalfélék (Zeidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A kakashal az Atlanti-óceán északkeleti partvidékén az Északi-tenger brit és déli norvég partjainál él, a német partok mentén ritkán fordul elő. Megtalálható a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben is, valamint Afrika nyugati partvonalán egészen a Jóreménység fokáig. Egyes vidékeken a kakashalat ínyencfalatként tartják számon. Nem tervszerűen halásszák, hanem „járulékos” zsákmányként kerül a húzóhálókba.
Megjelenése [szerkesztés]
A kakashal hossza átlagosan 25-40 centiméter; a nőstény elérheti a 70 centimétert, a frissen kelt ivadék csupán 8 milliméter. Testtömege átlagosan 2-3 kilogramm, a nőstény elérheti a 6 kilogrammot. Teste oldalirányban lapított, ovális és igen magas. A leselkedő állat körvonala szemből nézve nagyon keskeny. A két hátúszóból az elsőt 21-25 cérnavékonyan elkeskenyedő, hosszú úszósugár szilárdítja. A hasúszóban 3-4 erős, tüskés úszósugár található, valamint 20-23 cérnavékony úszósugár. A hátúszók és a hasúszók sugarai hosszú tüskékké módosultak, az úszóhártyák szintén megnagyobbodtak. Az állat alapszíne egyedenként változó, de többnyire sötét sárgás- vagy zöldesbarna, gyakran világosabb foltokkal. Hullámvonalak tarkítják, és teste fémesen csillog. Az oldalán elhelyezkedő nagy kerek folt színe a sötétsárgától a sötétbarnáig terjed, magát a foltot világos, többnyire aranysárga sáv övezi. Szája hirtelen mozdulattal hatalmasra tátható, eközben a közti állkapocs előreugrik és megragadja a prédát.
Életmódja [szerkesztés]
A Szent Péter hala magányosan vagy kisebb csapatokban, többnyire a középmély vizekben él; a self-övezetben olykor a fenekén is előfordul. Tápláléka kis halak és gerinctelen élőlények.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ívási időszak a Földközi-tengerben márciustól májusig tart, míg az Északi-tengerben júniustól augusztusig tart. Az ikrákat, a nőstény a tengerbe bocsátja.
Legenda [szerkesztés]
Egy legenda szerint Péter hajdan a Genezáreti tóban fogott kakashal szájából egy aranyérmét húzott elő, és ezzel törlesztette tartozását az adóbehajtónak. A legenda szerint a hal oldalán található két sötét folt a később apostollá szentelt Péter ujjlenyomatait őrzi. Ez a történet az oka annak, hogy a kakashalat Szent Péter hala néven is emlegetik.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Fishbase.org
