Kaguja
| Kaguja (SELENE) | |
 |
|
| A Kaguja indítása H–2 hordozórakétával | |
|
|
|
| Ország |  Japán |
| Űrügynökség | JAXA |
| Küldetés típusa | orbiter |
| NSSDC ID | 2007-039A |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 2007. szeptember 14. |
| Hordozórakéta | H–2 |
| Megérkezés | 2007. október 4. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 2914 kg (központi egység) |
| Energiaellátás | 3486 W |
| Pálya | Hold körüli |
| Inklináció | 90° |
| Periódus | 2 óra |
| Apoapszis | 100 km |
| Periapszis | 100 km |
| Hivatalos weboldal | |
 RSS hírek: [1] |
|
A Kaguja (japán betűkkel: かぐや) vagy SELENE (a SELenological and ENgineering Explorer névből alkotott mozaikszó, utalással a „Hold” jelentésű görög Szelénére) Japán második küldetése a Holdhoz. Három űreszközből áll: a központi keringő egység, a VRAD műhold és egy közvetítő műhold. Az első kettő gyűjti az adatokat, az utolsó besegít a központi orbiter és a Föld közötti kommunikációba.
Tartalomjegyzék |
Tudományos eredmények [szerkesztés]
A szonda gamma-spektrométere először azonosított a Hold felszínén uránt, közelítő eloszlását is feltérképezték.[1]
Küldetés [szerkesztés]
A szondát 2007. szeptember 14-én indították H–2 hordozórakétával. 19 napos repülés után érte el a Holdat. Hold körüli pályáról azóta gyűjti a Hold eredetének és fejlődésének megértéséhez szükséges információkat. A 39. Lunar and Planetary Science Konferencián bemutatták azt a kisfilmet, amit a Kaguja és az NHK japáni televízió készített a pályán keringő űrszonda felvételeiből. Az ember úgy érezhette, amint egy űrhajóban ülve lassan halad a Hold felszíne fölött és áttekinti a felszíni alakzatokat.
2008. október 9-én a szonda újabb HDTV minőségű felvételt készített egy földkeltéről, ez esetben teleföld volt, azaz a Föld teljes megvilágított fele a Hold felé fordult.[2]
2009. június 10-én a szondát utolérte előre tervezett végzete, magyar idő szerint 20:25-kor a déli szélesség 65,5° és a keleti hosszúság 80°-ánál, a Gill-kráter közelében, mintegy 6 km/s sebességgel a Holdba csapódott.[3] A becsapódás előtt folyamatosan készítette a felvételeket.[4][5] A kísérletnek kettős célja volt: egyrészt a felszálló törmelékfelhő elemzéséből, mely a Földről is látható, a felszín alatt mélyebben fekvő rétegeket alkotó anyag összetétele is elemezhető, a felszínen közvetlenül látszó anyag ugyanis nem ritkán egészen más összetételű, mint az akár néhány centiméter mélyen fekvő. Az irányított becsapódás, melyet az előre meghatározott helyen és időben hajtottak végre, jó főpróbája a 2010-ben induló SELENE–2 Holdra szállásának is.[6][7]
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kereszturi, Ákos: Először azonosítottak uránt a Holdon, reaktor is épülhet. [Origo] Világűr, 2009. június 30. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
- ↑ KAGUYA (SELENE) Image Taking of "Full Earth-Rise" by HDTV (angol nyelven). JAXA, 2008. október 9. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: A Holdba csapódott a SELENE-űrszonda. [Origo] Világűr, 2009. június 11. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Drámai fotók a japán szonda Holdba csapódásáról. [Origo] Világűr, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
- ↑ Frey, Sándor: A Kaguya utolsó HDTV képei. Űrvilág.hu, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
- ↑ Frey, Sándor: A japán szonda a Holdba csapódott. Űrvilág.hu, 2009. június 11. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
- ↑ Tóth, Imre: Képes beszámoló a szerdai becsapódásról a Holdon. Hírek.csillagászat.hu, 2009. június 12. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
|
|||||||||||||
