Közönséges tengericsillag
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Asterias rubens Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges tengericsillag témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tengericsillag témájú médiaállományokat. |
A közönséges tengericsillag (Asterias rubens) a tengericsillagok (Asteroidea) osztályának a Forcipulatida rendjéhez, ezen belül az Asteriidae családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A közönséges tengericsillag Észak- és Nyugat-Európa és Északnyugat-Afrika összes tengerpartján előfordul, a parti sávtól egészen a 200 méteres mélységig.
[szerkesztés] Megjelenése
A közönséges tengericsillag átmérőjének hossza 45 centiméterig terjed, míg karhossza 20 centiméterig. A közönséges tengericsillag öt karú tengericsillag. Színe vörösbarna, sárgás, szürkésfehér, barnás, ibolyás vagy zöldes. Az állat felső oldalát tüskék borítják. A szemölcsszerű tüskéken kívül kis ollócskák (pedicelláriák) is találhatók rajta, amelyek testápolásra szolgálnak. A tapadólábak csőszerű lábak a karok alsó oldalán, végükön szívókoronggal; ezek helyváltoztatásra, valamint a zsákmány felnyítására szolgálnak, és oxigént vesznek fel. Az izmos szívó-tapadó lábak folyadékkal töltöttek és hidraulikus szivattyúként működnek: megnyúlnak vagy visszahúzódnak a változó nyomás alatt álló folyadék hatására. Az ambulakrális lábacskák 4 sorban helyezkednek el. A külső réteg igen mozgékony; mindenekelőtt izomrostokból és megszilárdult támasztószövetből áll. A tengericsillagok váltivarúak, de nem lehet megkülönböztetni a különböző nemeket. Az ivarszervek mindegyik karon megtalálhatók; spermiumot vagy petét löknek ki.
[szerkesztés] Életmódja
A közönséges tengericsillag a csöves karjaival kúszik a tenger fenekén. Az állat sziklákon és köves-homokos aljzaton él. Tápláléka túlnyomórészt kagylók, de csigák, tengerisünök és rákok is. A fiatal példányok tengeri makkokkal táplálkoznak. A táplálék a szájnyíláson át a gyomorba kerül, a karokban lévő szervek termelik az emésztőnedveket és tárolják a tápanyagokat. Az emészthetetlen anyagok a végbélnyíláson át távoznak. A kifejlett állat naponta elfogyasztja testtömege háromszorosát, a fiatal állat akár tízszeresét is.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A szaporodási időszak tavasszal van. A tengericsillag mintegy 2.5 millió petét bocsát ki alkalmanként. A lárvaállapot körülbelül 2 hónapig tart.
[szerkesztés] Képek
-
Szárított közönséges tengericsillag felülről.
-
Szárított közönséges tengericsillag alulról.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
