Kódexóriás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Devil codex Gigas.jpg

A kódexóriás (codex gigas) a legnagyobb méretű fennmaradt európai középkori kézirat,[1] a 13. században írta egy bencés szerzetes, Csehországban. A kódex lapjainak oldalhossza mintegy 89,5 centiméter, oldalszélessége 49 centiméter, a könyv 624 oldalas, ~22 cm vastag és 75 kilót nyom. Mintegy 40 évig készülhetett, s a pergamenhez 160 szamár bőrét használták fel. A sátán Bibliája elnevezést a kódex a gonoszt ábrázoló illusztrációnak köszönheti.

A kódex tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartalmazza:

A kötet teljes tartalma latin nyelvű.

A legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint a codex gigast egyetlen éjszaka alatt írta meg egy szerzetes, akit a rend szabályainak megszegése miatt be akartak falazni a cellájába. A barát büntetés elkerülése véget megígérte a kolostor főapátjanák, hogy egyetlen éjszaka megír egy olyan könyvet, amely az emberiség addigi minden tudását tartalmazza. Éjfél környékén rájött, hogy ez a feladat ember számára teljesíthetetlen. A barát a sátánt hívta segítségül, akinek segítségével el is készült reggelre a hatalmas mű. A barát hálából lerajzolta a sátán képét is a kódexbe.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kódex 1594-ben került Prágába, II. Rudolf német-római császár és cseh király gyűjteményébe. A harmincéves háború végén, 1648-ban hadizsákmányként Svédországba vitték. Egy évvel később, 1649-ben a stockholmi Svéd Királyi Könyvtár gyűjteményébe került, ahol mind a mai napig őrzik.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 szeptemberében a Svéd Királyi Könyvtár kölcsönadta Prágának kiállításra a dokumentumot. 2008 januárjáig volt ott megtekinthető.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]