Kígyópálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kígyópálma
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Kontyvirágfélék (Araceae)
Nemzetség: Amorphophallus
Faj: A. konjac
Tudományos név
Amorphophallus konjac
K. Koch

A kígyópálma (Amorphophallus konjac; A. rivieri; japán nyelven: 蒟蒻/菎蒻; こんにゃく; konnyaku; kínai nyelven: 蒟蒻; pinjin átírás: jǔ ruò), (más néven konjak, konjaku, devil's tongue, voodoo lily, snake palm, vagy elephant yam) az Amorphophallus nemzetségbe tartozó, Kelet-Ázsia (Japán, Kína, Indonézia) trópusi és szubtrópusi területein őshonos növényfaj.

Évelő növény, melynek akár 25 centimétert is elérő, a föld alatt található gumói lehetnek. Szárnyalt levelei az 1,3 méteres hosszúságot is elérhetik. Virága hosszú, tőrszerű, maximum 55 centiméter.

Termesztése és felhasználása [szerkesztés]

Konjak-gél

Kínában, Japánban és Koreában magas keményítőtartalmú gumója miatt termesztik. A gumót lisztkészítésre, lekvárkészítésre, és az állati eredetű zselatin helyettesítésére alkalmazzák.

A japán konyhában széles körben használják az alga helyettesítésére. Nem annyira jellegtelen íze, inkább különleges állaga miatt.

A kígyópálma szárított gumója körülbelül 40% glükomannánt (erősen viszkózus poliszacharid) tartalmaz. A gumóból lisztet készítve, majd hozzá vizet adva konjak-gumi kapható. Tisztított, finomított formája a konjak-glükomannán. A konjak-gumit és a konjak-glükomannánt élelmiszerekben E425 néven, emulgeálószerként alkalmazzák. Kalóriatartalmuk igen alacsony, és nagyon magas rosttartalmú, ezért diátás élelmiszerekben is felhasználható.

Külső források [szerkesztés]