Kígyógyökerű keserűfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kígyógyökerű keserűfű
Polygonum bistorta a3.jpg
Természetvédelmi státusz
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Keserűfűfélék (Polygonaceae)
Alcsalád: Polygonoideae
Nemzetség: Persicaria
Faj: P. bistorta
Tudományos név
Persicaria bistorta
(L.) Sampaio
Szinonimák
  • Polygonum bistorta L.
  • Bistorta officinalis Delarbre

P. maculata
P. ruderalis
P. vulgaris
P. dubium
P. fusiforme
P. minus
P. puritanorum

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyógyökerű keserűfű témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyógyökerű keserűfű témájú kategóriát.

Virága

A kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjában a Persicaria (korábban a Polygonum) nemzetség egyik faja.

Magyar nevét onnan kapta, hogy fekete gyökere S (kígyó) formában kétszer megtekeredett. Tudományos neve is ebből származik (latinul bis = kétszer, torquere = sodorni, tekerni).

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő elterjedési területe a hideg mérsékelt éghajlati öv. Magyarország délnyugati részén jellemző: főleg az Őrségben, továbbá:

Szórványosan megtalálható a Cserehát néhány tisztásán is.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy 1 m magasra növő, lágyszárú növény. A hullámos szélű, hosszú nyelű tőlevelei tojásdadok, a szárlevelek háromszögűek, nyélbe keskenyednek. Rózsaszín, hengeres fürtvirágzata a felálló szár csúcsán nyílik.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-Európában elsősorban a magashegységekben nő; Magyarországon üde kaszálóréteken, magaskórósokban, lápréteken él savanyú, sok szerves anyagot tartalmazó talajokon.

Évelő növény. Rovarok porozzák be; mézelő. Virágai nyáron (június–júliusban) nyílnak.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyöktörzsét a népi gyógyászatban vérzés- és gyulladáscsillapítónak használták — utóbbi minőségében belsőleg is. Tőleveleit a spenóthoz hasonlóan főzték meg.

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]