Joseph von Fraunhofer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph von Fraunhofer
Joseph v Fraunhofer.jpg
Született
1787. március 6.
Elhunyt
1826. június 7. (39 évesen)
München
Foglalkozása fizikus
csillagász
vegyész
Halál oka Gümőkór
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph von Fraunhofer témájú médiaállományokat.

Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6.München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített. Legismertebb fölfedezése a Nap színképében található sötét vonalak, a nevét viselő Fraunhofer-vonalak felfedezője és névadója.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fraunhofer Straubingban, Bajorországban született. Tizenegy éves korában árvaságra jutott, ezért korán munkába állt egy üvegműves- és optikus mesternél, Philipp Anton Weichelsbergernél. 1801-ben a műhely, amiben addig dolgozott, összedőlt és maga alá temette Fraunhofert. A mentést vezető IV. Miksa József bajor választófejedelem Fraunhofer tehetségét fölismerve taníttatta, könyvekkel látta el. Nyolc hónap tanulás után a bencés rend optikai intézetébe került. Ott ismerte föl, hogyan kell kiváló optikai üvegeket készíteni.

1818-ban az Optikai Intézet igazgatója lett. Ebben az időben Bajorország még Angliát is fölülmúlta optikai eszközeinek finomságával. Még Faraday sem tudott olyan kitűnő optikákat készíteni, mint akkori riválisa, Fraunhofer.

Munkásságáért 1822-ben az Erlangeni Egyetem díszdoktorává avatta. 1824-ben nemességet kapott és München városának díszpolgárává választották. 1826-ban fiatalon, 39 éves korában hunyt el. Magával vitte a sírba számos receptjét és technológiai titkát.

Tudományos munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fraunhofer bemutatót tart
a spektroszkóppal

Fraunhofer 1814-ben találta föl a spektroszkópot. Használata során vette észre, hogy a Nap színképében sötét vonalak találhatók. Fraunhofer 576 sötét vonalat számolt meg a Nap színképében.[1] Ezekről később kimutatták, hogy atomos anyagok elnyelési vonalai (Kirchhoff és Bunsen, 1859). E vonalakat azóta is Fraunhofer-vonalaknak nevezik, bár a felfedezés érdeme William Wollastoné.[2] Wollaston azonban a felfedezése után nem foglalkozott a problémával többé.[1]

Fraunhofer fedezte föl a diffrakciós rácsot is. Ezzel a színképelemzést (spektroszkópiát) kvalitatív tudományból kvantitatív tudománnyá avatta. Fölismerte azt is, hogy a Szíriusz csillag színképe, és más, elsőrendű csillagok színképe is különbözik a Napétól. Ezzel a csillagászati spektroszkópia elindítója is lett.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-56-2)
  2. William Hyde Wollaston (1802) "A method of examining refractive and dispersive powers, by prismatic reflection," Philosophical Transactions of the Royal Society, 92: 365-380; see especially p. 378.