Joseph von Fraunhofer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph von Fraunhofer

Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6.München, 1826. június 7.) német fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített. Legismertebb fölfedezése A Nap színképében található sötét vonalak, a nevét viselő Fraunhofer-vonalak felfedezője és névadója.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fraunhofer Straubingban, Bajorországban született. Tizenegy éves korában árvaságra jutott, ezért korán munkába állt egy üvegműves- és optikus mesternél, Philipp Anton Weichelsbergernél. 1801-ben a műhely, amiben addig dolgozott, összedőlt és maga alá temette Fraunhofert. A mentést vezető IV. Miksa József bajor választófejedelem Fraunhofer tehetségét fölismerve taníttatta, könyvekkel látta el. Nyolc hónap tanulás után a bencés rend optikai intézetébe került. Ott ismerte föl, hogyan kell kiváló optikai üvegeket készíteni.

1818-ban az Optikai Intézet igazgatója lett. Ebben az időben Bajorország még Angliát is fölülmúlta optikai eszközeinek finomságával. Még Faraday sem tudott olyan kitűnő optikákat készíteni, mint akkori riválisa, Fraunhofer.

Munkásságáért 1822-ben az Erlangeni Egyetem díszdoktorává avatta. 1824-ben nemességet kapott és München városának díszpolgárává választották. 1826-ban fiatalon, 39 éves korában hunyt el. Magával vitte a sírba számos receptjét és technológiai titkát.

Tudományos munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fraunhofer bemutatót tart
a spektroszkóppal

Fraunhofer 1814-ben találta föl a spektroszkópot. Használata során fedezte föl a Nap színképének 574 sötét vonalát. Ezekről később kimutatták, hogy atomos anyagok elnyelési vonalai (Kirchhoff és Bunsen, 1859). E vonalakat azóta is Fraunhofer-vonalaknak nevezik.

Fraunhofer fedezte föl a diffrakciós rácsot is. Ezzel a színképelemzést (spektroszkópiát) kvalitatív tudományból kvantitatív tudománnyá avatta. Fölismerte azt is, hogy a Szíriusz csillag színképe, és más, elsőrendű csillagok színképe is különbözik a Napétól. Ezzel a csillagászati spektroszkópia elindítója is lett.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]