Johann Baptist Coronini-Cronberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Baptist Coronini-Cronberg
Horvátország bánja
Hivatali idő
1859. július 28. – 1860. június 19.
ElődJosip Jelačić
UtódJosip Šokčević

Született1794. november 16.[1][2]
Gorizia
Elhunyt1880. július 26. (85 évesen)[1]
Šempeter pri Gorici

GyermekeiFranz von Coronini-Cronberg
Foglalkozás

DíjakAranygyapjas rend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Baptist Coronini-Cronberg témájú médiaállományokat.

Gróf Johann Baptist Coronini-Cronberg (Gorizia, 1794. november 19.Šempeter pri Gorici, 1880. július 26.) osztrák főtiszt, császári és királyi kamarás, titkos tanácsos, táborszernagy, a 6. gyalogezred tulajdonosa volt. Coronini-Cronberg 1851-től 1859-ig a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság kormányzója, 1859. július 28-tól 1860. június 19-ig pedig Horvátország bánja volt.[3]

Élete[szerkesztés]

Coronini-Cronberg 1813-ban kadétként csatlakozott az osztrák Pionier hadtesthez, 1814-ben az itáliai Freikorpsnál szolgált Schneider ezredes irányítása alatt, 1824-ben modenai szolgálatba lépett, majd visszatért Ausztriába. Több évig volt Itáliában, századosi rangban, mígnem 1836-ban Ferenc Károly főherceghez rendelték kamarásnak, és kinevezték nevelőnek legidősebb fia mellé, aki később I. Ferenc József néven császár lett. A másik fiát, Károly Lajos főherceget Karl von Morzin gróf tanította.[4] 1837-ben Coronini-Cronberget őrnaggyá, 1843-ban ezredessé léptették elő.[5]

1848. június 26-án vezérőrnaggyá és dandárparancsnokká nevezték ki Dél-Tirolba, ahol az Itáliába vezető hágókat kellett megvédenie, 1849. július 22-én pedig Szlavóniában, illetve Horvátországban szolgált, ahol altábornaggyá léptették elő.[6] Amikor a hadügyminiszter javaslatára a király 1849. december 31-én elrendelte, hogy Temesváron állítsák fel a bánáti-szerb szárazföldi-katonai közigazgatást, amely alá a Temesi Bánság és a Szerb Vajdaság kerül, 1850-ben Coronini-Cronberg altábornagyot nevezte ki első katonai kormányzójának. 1851. február 1-jén első tulajdonosa lett az újonnan alapított 6. számú gyalogezrednek, és ugyanebben az évben a Katonai Iskolák Reformbizottságának elnöke is lett. 1854-ben ő vezényelte azt a megfigyelőhadtestet, amelyet Ausztria a krími háború idején a török-orosz határon állított fel, és amely 1854-ben elfoglalta a dunai Havasalföld és Moldva fejedelemségeket. Az orosz erőket visszavonulásra kényszerítve, csak 1856-ban hagyta el ezt a területet.

Coronini-Cronberg csapatai Bukarestben a Meitani-ház előtt

Josip Jelačić halála után, 1860. július 19-én horvát bánná nevezték ki.[5] Külföldiként nem sokat törődött a horvátokkal, és gyűlölték. Zágrábba érkezése után kijelentette: „Túl öreg vagyok ahhoz, hogy megtanuljak horvátul, és még ha tudnám is, nem akarnám!”. Coronini erőskezű rezsimet vezetett be, és különösen a fiatalokat üldözte. A tisztviselőknek megtiltotta a népviselet viselését. 1860. április 27-én feloszlatta a Horvát Olvasókört. A király utasítására megerősítette az Államtanácsot, amelynek a Monarchia megszervezését kellett volna tárgyalnia (a munka 1860. május 31-én kezdődött és 1860. szeptember 28-án fejeződött be). Még tanácskozás közben a király rájött, hogy az elégedetlen horvátokat meg kell békítenie, ezért Strossmayer püspök javaslatára 1860. június 19-én báró Josip Šokčević altábornagyot nevezte ki bánná.

Miután 1860. június 19-én, báni tisztségéről való lemondásának napján megkapta a Feldzeugmeister ad honores (tiszteletbeli táborszernagy) címet, 1861. szeptember 1-jén táborszernaggyá léptették elő. Kérésére 1865. április 18-án nyugdíjazták.[6] 15 évvel később a Gorizia melletti Szent Péter kastélyban halt meg. A romániai Coronini község az ő nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Coronini-Cronberg, Johann Baptist Alexander Graf (BLKÖ)
  3. Wiener Zeitung. 1880. július 27., 2. o,
  4. Anton Bettelheim: Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog. Band 2, Verlag Georg Reimer, Berlin 1898, S. 445.
  5. a b Österreichisches Biographisches Lexikon Coronini-Cronberg, Johann Baptist Gf. (1794–1880), Feldmarschalleutnant
  6. a b Antonio Schmidt-Brentano: Die k. k. bzw. k. u. k. Generalität 1816–1918. Österreichisches Staatsarchiv, 1907, S. 29.

Irodalom[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Baptist Coronini-Cronberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.