Jekelius-ház
| Jekelius-ház | |
.jpg) | |
| Település | Brassó  |
| Cím | str. Republicii 17 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 16. század |
| Építési stílus | reneszánsz, barokk |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | ház |
| LMI-kód | BV-II-m-A-11540 |
| Elhelyezkedése | |
 Jekelius-ház
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 35″, k. h. 25° 35′ 30″45.643050°N 25.591670°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 35″, k. h. 25° 35′ 30″45.643050°N 25.591670°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelius-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jekelius-ház Brassó egyik legrégebbi fennmaradt épülete; a városerőd azon kevés házainak egyike, melyek sértetlenül vészelték át az 1689-es tűzvészt. 1848-ban Ferdinand Jekelius itt alapította meg gyógyszertárát, mely egy évszázadon át működött. Műemlék ház, a romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11540 sorszámon szerepel.[1]
Története
[szerkesztés]A 16. századból származó lakóház a belvárosban, egy hajdani cisztercita kolostor helyén épült. Több szakaszban építették, reneszánsz és barokk elemekkel.[2] Korához képest modern és ellenálló építmény volt, és ennek köszönhetően nem károsodott a tűzvészekben és földrengésekben.[3]
1848-ban Ferdinand Jekelius szász patikus egyik földszinti üzlethelyiségben megalapította a Zur Hoffnung (A Reményhez) gyógyszertárat, mely Brassó hetedikként megnyílt patikája volt. A városlakók többnyire Aranyhal-patikának (Goldfischapotheke) nevezték, mivel a 20. század elejéig egy akvárium volt a bejáratnál. 1898-ban Ferdinand fia, Emil Jekelius vette át a gyógyszertár irányítását, 1922-ben pedig Emil veje, Erich Phleps.[4]
A 20. század elején a ház két másik üzlethelyiségében voltak Hugo Gebauer írószer-kereskedő és Hans Meschendörfer könyvkereskedő üzletei, a belső udvarban pedig Oskar Netoliczka fényképész műhelye.[5]
A Zur Hoffnung gyógyszertárat 1949 áprilisában államosították, majd megszüntették. A bútorokat és az egyéb berendezést az újonnan megalakult 1-es számú városi gyógyszertárba vitték, mely szintén a Kapu utcában volt.[3] Az üzlethelyiségben egy ideig vendéglő üzemelt, jelenleg üresen áll; az épület többi részét lakóházként használják.
Leírása
[szerkesztés]A kétszintes Jekelius-ház a Kapu utca (Strada Republicii) és a Michael Weiss utca sarkán helyezkedik el. A korabeli épületekhez hasonlóan masszív falak, kis ablakok, és kevés külső díszítés jellemzi. Falait négy támpillér erősíti, egy az épület sarkán, három pedig a Michael Weiss utcai oldalán. Telke 324 négyzetméteres, melyet csaknem teljes egészében elfoglal; a lakásbejáratok egy kis belső udvarról nyílnak.[3]
Képek
[szerkesztés]-
A Jekelius-ház (baloldalt) és a Kapu utca 1861-ben -
A Jekelius-ház 2004-ben -
A Jekelius-ház 2016-ban -
A Jekelius-ház és a Michael Weiss utca részlete -
A Jekelius-ház (baloldalt) és a Kapu utca
Érdekességek
[szerkesztés]- A Jekeliusok régi brassói család voltak, családfájukat egészen Jeremias Jekel evangélikus reformátorig vezették vissza, aki Johannes Honterus kortársaként 1542-ben megtartotta az első brassói evangélikus istentiszteletet.[6]
- A Jekelius-házban több rejtekhelyet, befalazott szobát találtak, és egyes vélemények szerint további kincseket is rejt az épület.[3]
- A gyógyszertár diógyökér-furnérral borított bútorai annyira tetszetősek voltak, hogy a 20. század elején a Bécsi Patikamúzeum felajánlotta megvásárlásukat. Emil Jekelius azonban visszautasította az ajánlatot, a bútorokat pedig 1949 után kisajátította az állam, majd 1989 után kézen-közön eltűntek.[7]
- A Michael Weiss utca 13. szám alatt (az ún. Leo Greif-házban), a Jekelius-háztól 50 méterre működik a Dr. Jekelius bár, amelynek 19. századi szász gyógyszertárat idéző berendezése van, és az italokat Berzelius-poharakban szolgálják fel.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Leírás a ház oldalán található műemlék azonosító táblán
- ↑ a b c d Hannak
- ↑ Erich Phleps. Siebenbürgische Zeitung, (1969. április 5.) 4. o.
- ↑ Hannak, Christof: Unsere gute alte Purzengasse. Neue Kronstädter Zeitung, XXVI. évf. 4. sz. (2010. december 18.) 2. o. ISSN 0934-4713
- ↑ Pettegree, Andrew. The Early Reformation in Europe. Cambridge: Cambridge University Press, 63. o. (1992). ISBN 9780521397681
- ↑ Hannak, Christof: Das Dr. Jekelius Pharmacy Cafè in Kronstadt. Neue Kronstädter Zeitung, XXXII. évf. 3. sz. (2016. szeptember 30.) 4. o. ISSN 0934-4713
- ↑ Suciu, Simona. „Cafeneaua Farmacie”, Click, 2013. október 22. (Hozzáférés: 2016. szeptember 26.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Hannak: Hannak, Christof: Die Goldfischapotheke. Neue Kronstädter Zeitung, II. évf. 2. sz. (1986. április 15.) 4. o. ISSN 0934-4713
.svg){kind=small}