Főzőpohár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A főzőpohár egy laboratóriumi üvegedény, mely folyadékok feldolgozására és rövid idejű tárolására szolgál. A főzőpoharak hengeres kivitelezésűek lapos fenékkel, vannak skálázottak és skálázatlanok, de amennyiben skálázottak is, térfogati mérésre nem alkalmazhatók. A megjelölt térfogatok csak hozzávetőlegesek. Széles mérettartományban fordulnak elő 1 ml-től (milliliter) néhány literesig. Egy 250 ml-es főzőpoháron a bejelölt térfogatok leggyakrabban 50, 100, 150, 200 és 250 ml.

Három főzőpohár képe

Leggyakrabban üvegből készítik (Pyrex hőálló üvegből), de előfordulnak műanyag főzőpoharak. Ha hőálló üvegből vannak, anyagok forralására vagy bepárlására is használhatók. A főzőpoharak korrozív folyékony halmazállapotú vegyszereknél is használhatók. Erősen korrozív, üveget is megtámadó közegek (például HF) esetében teflonból vagy boroszilikát üvegből készült főzőpoharakat használunk.

A főzőpoharak lefedhetők például óraüveggel. Ezzel elkerülhető a főzőpohár tartalmának szennyeződése és csökkenthető a párolgási veszteség is.

A lombikoktól a főzőpoharak hengeres kivitelük alapján különböztethetők meg. A főzőpoharakat általánosan használja a kémiai gyakorlat, így a lombikokkal ellentétben, melyeket a szerves kémia használ előszeretettel, ezek a kémia minden területén közel azonos gyakorisággal fordulnak elő.