Büretta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy modern büretta

A büretta egy függőleges hengeres laboratóriumi üvegeszköz. A büretta egy üvegrészből, mely hengeres kiképezésű alul összeszűkülve, vagy elhajolva, illetve egy csapból áll. A büretta csapját főleg csiszolatos üvegből vagy teflonból készítik. Folyadékok kimérésénél van fontos szerepe. Ezt a tulajdonságát használják a titrálásoknál is. A büretta rendkívül pontos eszköz, az A jelű büretták ±0.05 milliliteres pontossággal mérnek.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogy a büretta mérési pontosságának kihasználása céljából nagyon fontos a mérés során a szisztematikus hibák elkerülése. Ha térfogatot olvasunk le vagy állítunk be a bürettával, akkor szemünk a folyadék nívójával egy szintben kell, hogy legyen, máskülönben leolvasási hibát követhetünk el. Fontos a bürettán látható vonalak vastagsága. Mivel a büretta keresztmetszete kicsi, ezért a jelentkező kapilláris jelenségek miatt a folyadékfelszín nem vízszintes lesz, hanem

Reading the meniscus.svg

olyan lesz mint azt az ábra mutatja. Az esetek többségében (vizes és szerves oldatok alkalmazásakor) az A eset, higanynál a B esetet fogjuk tapasztalni. Ha átlátszó oldatunk van, akkor az alsó meniszkuszt (folyadékszintet) olvassuk le, ha színes, vagy áttetsző közegünk van, akkor a felső meniszkuszt olvassuk le. Abban az esetben, ha van csepp a büretta alján, mely még nem cseppent le, ezt oldószeres palackkal bele kell mosni a titráló lombikba.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A büretta története a térfogatos elemzéssel egy idős. Francois Antoine Henri Descroizilles 1791-ben fejlesztette ki az első bürettát, amely egy beskálázott mérőhengerhez hasonlított. Joseph Louis Gay-Lussac 1824-ben kifejlesztett egy bürettát, amelynek oldalcsöve is volt, és lényegében a mai pipetta és büretta tulajdonságait egyesítette. A térfogatos elemzés egyik nagy képviselője Karl Friedrich Mohr készítette el azt a bürettát, amely már hasonlít a mai bürettákhoz, ennek alsó részén már volt csap.[1]

Gay-Lussac büretta
Mohr büretta

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Louis Rosenfeld. Four Centuries of Clinical Chemistry (A klinikai kémia négy évszázada). CRC Press, 1999, p. 72-75.