Jean-Philippe Rameau
| Jean-Philippe Rameau | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Dijon 1683. szeptember 25. |
| Származás | francia |
| Elhunyt | Párizs 1764. szeptember 12. (80 évesen) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera, klasszikus zene |
| Hangszer | csembaló |
| Tevékenység | zeneszerző |
Jean-Philippe Rameau (Dijon, 1683. szeptember 25. – Párizs, 1764. szeptember 12.) francia barokk zeneszerző, zeneelméleti író.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Rameau tizenegy gyermekes családba született Dijonban. A helyi gimnáziumban tanult, majd 18 éves korában zenei tanulmányútra ment Milánóba. Rövid idejű zenészi feladatok ellátása után 1715-ben a Clermont-i katedrálisban vállalt orgonistai állást. Miközben Párizsban és Lyonban tökéletesítette zenei tudását, megírta csembalóra első sorozatát. 1722-ben megjelent első nagy elméleti műve, a Traité de l’harmonie (Tanulmány a harmóniáról). A következő évben – miután összeveszett clermont-i munkaadóival – Párizsba költözött. Már korosnak számított, amikor találkozott Alexandre Le Riche de La Pouplinière nevű mecénásával, a kor ismert zenebarátjával, bankárral. Az ő segítségével utat talált a nagyoperához és a királyi udvarhoz. A Nagyoperában bemutatták Hippolyte et Aricie című operáját, amelynek szövegét Jean Racine Phaedrája nyomán Simon-Joseph Pellegrin írta. Az operának, de magának Rameau-nak is meg kellett küzdeni Lully – halála után is ható – népszerűségével és a divatos olasz operákkal, ezért lassan érett meg a győzelme. Művei sorát – jelentős sikerek mellett – felemásan fogadta a közönség, utolsó művét teljes értetlenség övezte. Végül azonban Rameau még megérte, hogy művei a francia kultúra elismert részévé válnak, és hogy korának megítélése szerint is nevéhez a francia zene történetének új korszaka fűződik. XV. Lajos király is elismerte munkásságát, 1750-ben Compozitteur de Cabinet du Roy (a királyi kabinet zeneszerzője) pozícióval tüntette ki.
Rameau operáiban a Lullyvel való szembenállás fontos momentum. „Lullynek színészekre van szüksége, nekem énekesekre” – mondta. A Les indes galantes (A gáláns Indiák) és a Castor et Pollux című operái nagy sikert hoztak számára, ami meghatározta helyét a Lully utáni francia zenében, új korszakot nyitott hazája zenei életében. Az egész európai zenetörténetben is fontos a szerepe: úttörője lett az újabb opera- és szvitirodalomnak, zeneelméleti írásaival pedig megalapozója lett a modern zenei gondolkodásnak. Rameau-t tekintik a mai összhangzattan megalapítójának, aki – többek között – megállapította a hármashangzat, a dúr- és moll-konszonancia törvényszerűségeit.
Műveiből [szerkesztés]
Elméleti írások [szerkesztés]
- Traité de l’harmonie réduite à ses pricipes naturels, 1722
- Nouveau système de musique théorique, 1726
- Génération harmonique ou traité de musique théorique et pratique, 1737
- Démonstration du principe de l’harmonie…, 1750
Operák, balettek [szerkesztés]
- Hippolyte et Aricie, 1733
- Les Indes galantes, 1735
- Castor et Pollux, 1737
- Dardanus, 1739
- Platée, 1745
- Zaïs, 1748
- Pygmalion, 1748 (a darab hazai bemutatója a 2007-es Bartók + Párizs Miskolci Nemzetközi Operafesztivál nagy sikerű felfedezése volt)
- Daphnis et Eglé, 1753
- Anacréon, 1754
- Les Paladins, 1760
Hangszeres művek [szerkesztés]
- Premier livre de piéces de clavecin, 1706
- Pièces de clavecin avec une méthode pour la mécanique des dougts, 1724
- Nouvelles suites de pièces de clvecin avec des remarques sur les différents genres de musiques, 1726
- Pièces de clavecin avec une table pour les agréments, 1731
Lejátszható felvételek [szerkesztés]
Gavotte és variációk
Gavotte és variációk 1
Gavotte és variációk 2
Gavotte és variációk 3
Gavotte és variációk 4
Gavotte és variációk 5
Gavotte és variációk 6
Források [szerkesztés]
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.
- Orselli, Cesare – Eduardo Rescigno stb.: Az opera születése. Budapest 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633306140
- Romain Rolland: Lully, Gluck, Grétry. ford. Benedek Marcell. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó. ISBN 9632809300

