Jankó János (festő)
_hungarian_painter,_graphic,_caricaturist.jpg&filetimestamp=20080904212153)
Jankó János (idősebb Jankó János; Tótkomlós, 1833. október 1. vagy november 3. – Budapest, 1896. március 29.) festő, rajzoló, karikaturista. Jankó János néprajztudós apja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Szarvason járt gimnáziumba és rajztanítással is foglalkozott. Pesten állította ki első életképeit. 1864-től Bécsben tanult, ahol hamar felfigyeltek karikatúráira és a magyar élclapok hívására 1866-ban Pestre jött. Rajzait ettől kezdve a bécsi Kikeriki, valamint a pesti Bolond Istók, Füstölő és az Üstökös közölte. Tipikus és közkedvelt karikatúra-figurái (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon stb.) főként a Borsszem Jankóban jelentek meg. Rajzainak számát mintegy 70 000-re becsülik. Zsánerképein a parasztság életét mutatja be romantikus realizmussal.
Az Üstökös számára Jókai Mórral közösen készített képes történetei a magyar képregény előfutárainak tekinthetők. Az elsőket Jókai még saját maga rajzolta, később már csak vázlatokat adott Jankónak. Visszatérő figuráik voltak Gömböcz és Csukli, valamint Magyar Miska és Német Miska. Régi mese a közös szamárról című, eredetileg a Hazánk s a Külföld 1867. februári számában megjelent történetét a Papírmozi képregényantológia 2. száma közölte újra 2007-ben.
[szerkesztés] Első képei
- Búsuló betyár, 1854
- Felköszöntő a kocsmárosra, 1855
- A menyasszony üdvözlése, 1855
- Magyar parasztmulatság, 1860
- A népdal születése, 1860 (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)
- Csokonai a lakodalomban[1], 1869 (Debrecen, Déri Múzeum)
[szerkesztés] Források
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 504.
- Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest : Akadémiai, 1966. 495-496.
- Kertész Sándor: Comics : szocialista álruhában.[2] Nyíregyháza : Kertész Nyomda és Kiadó, 2007. Jankó János l. 19-24. ISBN 9789630615112
