Identitás (geometria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést 2a02:ab88:3:2000:7937:829a:52be:5e4b (vitalap) végezte 2019. augusztus 6., 03:32-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Apró módosítás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Az n dimenziós téren identitás az az egybevágósági transzformáció, ami minden pontot önmagába visz. Helyben hagyásnak vagy identikus transzformációnak is nevezik.

Tulajdonságok[szerkesztés]

  • adott téren az identitás egyértelmű
  • irányítástartó
  • tekinthető forgatásnak: szöge k·360°
    • bármely pont választható forgásközéppontnak
  • tekinthető eltolásnak: az eltolásvektor a nullvektor
  • minden pont fixpont
  • ha a sík egy egybevágóságának van három olyan fixpontja, ami nem esik egy egyenesre, akkor az csak az identitás lehet
  • előáll pontra tükrözés, tengelyes tükrözés vagy síkra tükrözés önmagával vett szorzataként
  • bármely transzformációval felcserélhető

Algebra[szerkesztés]

Az identitás a különböző transzformációcsoportok egységeleme:

Az identitáshoz tartozó mátrix az egységmátrix,

a síkban:

a térben:

Magasabb dimenziós terekben is egyesek állnak a főátlón, a többi helyen nulla.

Források[szerkesztés]

  • H. S. M. Coxeter: A geometriák alapjai
  • Szabó Zoltán: Bevezető fejezetek a geometriába
  • Reiman István: Geometria és határterületei
  • R. Courant - H. Robbins: Mi a matematika?
  • Bazilijev - Dunyicsev -Ivanyickaja: Geometria (Tankönyvkiadó, 1985)
  • D. Hilbert - S. Cohn-Vossen: Szemléletes geometria (Gondolat, 1982)