I. Róbert normandiai herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Róbert
Robert magnificent statue in falaise.JPG

Titulusai Normandia hercege
Normandia Hercegségének hercege
Uralkodási ideje
1027. – 1035.
Elődje III. Richárd
Utódja II. Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Normandiai-ház
Született
1000. június 22.
Normandia Flag of Basse-Normandie.svg
Elhunyt
1035. július 1.-3.
Nikaiai Császárság
Gyermekei I. Vilmos angol király
Adelheid
Édesapja II. Richárd normandiai herceg
Édesanyja Judit normann hercegné

I. Róbert, Normandia későbbi hercege és I. Vilmos angol király édesapja 1000. június 22-én született Normandiában, II. Richárd normandiai herceg és első felesége, Judit normandiai hercegné gyermekeként.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Féltestvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mauger
  • William

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja a halála előtt Róbert bátyját, Richárdot nevezte meg utódaként a hercegség élén, aki 1026. augusztus 28-án lépett trónra III. Richárd néven, de uralma nem tartott sokáig, ugyanis hamar meghalt, körülbelül 25 éves korában, 1027. február 3-án, gyermeke pedig nem született feleségétől, akit 1027. januárjában vett el. Bátyja hirtelen halála után az addig Hiémois grófjának címét birtokló Róbert lett Normandia hercege I. Róbert néven.


Róbert sosem nősült meg, ám tartott ágyasokat. Egyikük, Herleva of Falaise egy fiúval ajándékozta meg őt, a későbbi I, „Hódító” Vilmoss angol királlyal, aki 1028. körül született, a Falaise Kastélyban, Normandiában.

Róbertnek volt még egy ismert fattyúgyermeke, Adelheid, akinek lehet, hogy ugyancsak Herleva volt az édesanyja, ám ez nem bizonyított. Adelheid körülbelül 1030-ban született, s háromszor is férjhez ment élete során.

I. Róbert 1035. július 3-án, 35 éves korában hunyt el, Nikaiában. Utódja a hercegi trónon törvénytelen fia, a csupán 7 esztendős Vilmos lett, II. Vilmos néven, akit 1066. december 25-én, a hastings-i csata (1066. október 14.) győzelme után Anglia királyává koronáztak, I. Vilmos néven. Elnyerte a „Hódító” melléknevet, mivel erővel ragadta magához a koronát, letaszítva a trónról elődjét, II. Harold angol királyt, s megalapította Angliában a Normandiai-dinasztiát, melynek tagjai 88 éven át ültek a birodalom trónján. Hódító Vilmosnak tíz törvényes gyermeke (négy fiú és hat lány) született, arra azonban nincs bizonyíték, hogy fattyúgyermeke is született volna.

Később Vilmos két fiából (II. Vilmos és I. Henrik) is angol király lett.