Hypsilophodon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hypsilophodon
Evolúciós időszak: kora kréta
A Hypsilophodon foxii rekonstrukciója
A Hypsilophodon foxii rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Cerapoda
Alrendág: Ornithopoda
Család: Hypsilophodontidae
Nem: Hypsilophodon Huxley, 1869
Fajok
  • H. foxii Huxley, 1869
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hypsilophodon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hypsilophodon témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hypsilophodon témájú kategóriát.

A Hypsilophodon (jelentése 'magas tarajos fog') az ornithopoda dinoszauruszok egyik neme, amely a kora kréta időszakban élt Európában. Kis, két lábon járó növényevő vagy mindenevő állat volt. Angliában a Hypsilophodonhoz kapcsolódóan sok olyan fosszilis maradványt fedeztek fel, amik azt jelzik, hogy a hosszúsága elérte a 2 métert.

Felfedezés és fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hypsilophodon foxii csontvázának O.C. Marsh által készített rekonstrukciója
A Hypsilophodon csontvázának másolata a Melbourne Múzeumban

A Hypsilophodon első maradványait 1849-ben, az őslénykutatás kezdetén fedezték fel. Ebben az időben a csontokat még egy fiatal Iguanodonénak gondolták. Csak 1870-ben történt változás, amikor T. H. Huxley egy teljes leírást jelentetett meg a Hypsilophodonról. Huxley az első Hypsilophodon faj elnevezését követően több csontvázat kapott William Darwin Fox tiszteletestől.

A korai őslénykutatók a dinoszaurusz testét többféle módon kis, két lábon járó növényevőként modellezték. 1882-ben egyes kutatók kijelentették, hogy a Hypsilophodon a modern fakúszó kenguruhoz hasonlóan képes volt felmászni a fákra, hogy menedéket találjon. Ezt a nézetet majdnem egy évszázadon át elfogadták. Azonban 1974-ben Peter M. Galton készített egy jóval pontosabb izom-csont szerkezeti elemzést és a legtöbb kollégáját meggyőzte arról, hogy a Hypsilophodon egyértelműen a talajon élt.

Azóta három majdnem teljes és több, mint húsz kisebb lelet került elő, főként az Anglia déli partjánál fekvő Wight-szigetről. További felfedezések történtek Dél-Angliában és Portugáliában.

További félreértés a Hypsilophodon anatómiájával kapcsolatban az, hogy páncélozott volt. A felsőtest páncélzatnak vélt vékony, mineralizálódott lemezek inkább a bordákhoz kapcsolódó interkosztális lemezeknek tűnnek. Az ilyen lemezek jobban ismertek a Talenkauen és a Thescelosaurus esetében, és lehetséges, hogy kötőszövettől származnak.[1]

A Hypsilophodonnak csak egyetlen faja ismert, a Huxley által megalkotott H. foxii. Galton és James A. Jensen 1979-ben egy másik, H. wielandi nevű fajt is megalkotott, egy az Egyesült Államokbeli Dél-Dakotából származó combcsont alapján, de ezt jelenleg meghatározatlan bazális ornithopodának tartják.[2]

Ősbiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hypsilophodon másolata Brüsszelben

A Hypsilophodon egy aránylag kis méretű dinoszaurusz volt. Bár nem volt olyan kicsi, mint például a Compsognathus, a hossza csak körülbelül 2,3 méter volt. A magassága nagyjából elérte egy ma élő emberét, és a tömege is hozzá hasonlóan 50–70 kilogramm lehetett.

Ahogy szinte minden kis dinoszaurusz, a Hypsilophodon is két lábon járó és futó állat volt. Az egész teste a futáshoz alkalmazkodott; kis tömege, minimalizált csontváza, alacsony, aerodinamikus testhelyzete, hosszú lábai és merev, az egyensúlyozást szolgáló farka lehetővé tette, hogy a tömegének megfelelően rendkívül gyorsan mozogjon.

Kis mérete miatt a Hypsilophodon az alacsonyan növő növényekkel táplálkozott, valószínű, hogy a mai szarvasokhoz hasonlóan jobban kedvelte a fiatal hajtásokat és a gyökereket. A koponyája szerkezete a meglehetősen hátul elhelyezkedő fogakkal erősen utal arra, hogy pofával rendelkezett, egy fejlett jellemzővel, ami a táplálék megrágását segítette elő. Úgy tűnik, hogy az állcsontban levő 28–30 tarajos fog az alternatív elrendezés folytán önélesítővé vált. A legtöbb dinoszauruszhoz és az összes madármedencéjűhöz hasonlóan a fogak folyamatosan cserélődtek.

Két fiatal Hypsilophodon a londoni Természettudományi Múzeumban

A szülői gondoskodás szintjét e dinoszaurusz esetében nem határozták meg, viszont találtak egy jól elrendezett fészket, ami arra utal, hogy a költés előtti gondoskodás valamelyest jellemző volt. Nagy csoportok fosszíliáit is felfedezték, így valószínű, hogy az állatok csordákban mozogtak. Ezen okok miatt a hypsilophodontidákra gyakran a „mezozoikum szarvasaiként” hivatkoznak.

Annak ellenére, hogy a kréta idején, az utolsó olyan időszakban élt, amikor még dinoszauruszok jártak a Földön, a Hypsilophodon számos kezdetleges jellemzővel rendelkezett. Például a mellső lábain öt, a hátsókon pedig négy ujj volt. A legtöbb dinoszaurusz a kréta időszakra elvesztette ezeket a redundáns jellegzetességeket. Habár csőre volt, mint a legtöbb madármedencéjűnek, a Hypsilophodon állcsontjának elején háromszögletű, hegyes fogak helyezkedtek el. Ebben a korszakban a legtöbb növényevő dinoszaurusz felszínesen specializálódott, így az elülső fogak elvesztek (az azonban vita tárgya, hogy e fogaknak lehetett-e speciális funkciója a Hypsilophodon esetében).

A Hypsilophodontidae csoport a késő jura időszaktól a kréta végéig rendkívül statikus volt. Lehetséges, hogy ennek az az oka, hogy az állatok szinte tökéletesen alkalmazkodtak az életstílusukhoz, ezért a feltételezés szerint a szelekciós nyomás alacsony volt.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hypsilophodon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Parker, Steve. Dinosaurus, 1st edition, Buffalo, NY: Quintet Publishing Ltd. (2003) 
  1. Butler, Richard J., and Galton, Peter M. (2008. október 25.). „The 'dermal armour' of the ornithopod dinosaur Hypsilophodon from the Wealden (Early Cretaceous: Barremian) of the Isle of Wight: a reappraisal”. Cretaceous Research 29 (4), 636–642. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.02.002.  
  2. Norman, David B., Sues, Hans-Dieter; Witmer, Larry M.; and Coria, Rodolfo A..szerk.: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka (eds.): Basal Ornithopoda, The Dinosauria, 2nd, Berkeley: University of California Press, 393–412. o (2004). ISBN 0-520-24209-2 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]