Houses of the Holy
| Led Zeppelin Houses of the Holy |
||||
| nagylemez | ||||
| Megjelent | 1973. március 28. | |||
| Felvételek | Stargroves és Headley Grange (The Rolling Stones Mobile Studio), Hampshire Island Studios, London Keverés: Olympic Studios, London Electric Lady Studios, New York 1972. január–augusztus |
|||
| Stílus | Hard rock Folk-rock |
|||
| Hossz | 40 perc 53 mp | |||
| Kiadó | Atlantic Records | |||
| Producer | Jimmy Page | |||
| Kritikák | ||||
| Led Zeppelin-kronológia | ||||
|
||||
1973. március 28-án jelent meg a Led Zeppelin ötödik albuma, a Houses of the Holy. A címet azoknak a rajongóknak ajánlották, akik elmentek a koncertekre; a koncertek helyszíneit hívták „Houses of the Holy – Szent házak”-nak. A "D'yer Mak'er" egy reggae stílusú dal, melynek címe egy szójátékra épül: „My wife's been to the West Indies.” „Jamaica?” „No, she went of her own accord.” Szószerint ezt jelenti: „A feleségem a karibi szigeteken volt.” „Jamaicában?” „Nem, önszántából ment.” Ahogy az angolok Jamaica nevét kiejtik, az nagyon hasonlít a „Did you make her? – Te küldted oda?” szlenges változatához. Az első oldalt a "The Crunge" zárja, egy funkos tisztelgés James Brown előtt. Az album záródalát, a "The Ocean"-t szintén a „rajongók tengerének” ajánlották.
Az album borítóját Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényének befejezése ihlette. Tulajdonképpen több képből álló kollázs, melyek az észak-írországi Óriások útján (Giant's Causeway) készültek. A borítót a Hipgnosis tervezte, a csoport gyakran dolgozott a Pink Floyddal. A fotózás egy hétig tartott, de egyik reggel sem jártak sikerrel. A nap sosem sütött ki, végig esett az eső vagy nagyon be volt borulva az ég, a legtöbb modellt pedig nem is használták. A fotózások eredménye nem volt kielégítő, de néhány színezési eljárással egy varázslatos borítot sikerült készíteni. A boltokba csomagolópapírban került az album, hiszen a képen meztelen gyerekek szerepelnek; Spanyolországban és az USA néhány déli államában még így is betiltották.
Az album fordulópontot jelentett a Led Zeppelin stílusában. A gitárriffek keményebbek lettek, a blues hatása elmúlt, a szövegekben pedig egyre nagyobb szerepet kapott a misztika.
Felvettek egy "Houses of the Holy" című dalt is, de ez csak az 1975-ös Physical Graffitin jelent meg.
2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listája szavazáson a 149. helyet érte el.
Tartalomjegyzék |
Az album dalai [szerkesztés]
- "The Song Remains the Same" (Jimmy Page – Robert Plant) – 5:30 (
részlet) - "The Rain Song" (Jimmy Page – Robert Plant) – 7:39 (
részlet) - "Over the Hills and Far Away" (Jimmy Page – Robert Plant) – 4:50 (
részlet) - "The Crunge" (John Bonham – John Paul Jones – Jimmy Page – Robert Plant) – 3:17 (
részlet) - "Dancing Days" (Jimmy Page – Robert Plant) – 3:43 (
részlet) - "D'yer Mak'er" (John Bonham – John Paul Jones – Jimmy Page – Robert Plant) – 4:23 (
részlet) - "No Quarter" (John Paul Jones – Jimmy Page – Robert Plant) – 7:00 (
részlet) - "The Ocean" (John Bonham – John Paul Jones – Jimmy Page – Robert Plant) – 4:31 (
részlet)
Közreműködők [szerkesztés]
- Jimmy Page – akusztikus, elektromos és pedálos steel gitár, vokál, producer
- Robert Plant – ének, szájharmonika
- John Paul Jones – basszusgitár, orgona, billentyűs hangszerek, vokál
- John Bonham – dob, ütőhangszerek, vokál
Produkció [szerkesztés]
- Eddie Kramer – hangmérnök, keverés
- Andy Johns – hangmérnök, keverés (7)
- Keith Harwood – keverés
- Hipgnosis – borítóterv
- Aubrey Powell – borítókép
- Peter Grant – produkciós vezető
Lásd még [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||
| Minden idők 500 legjobb albuma – Rolling Stone magazin | |||
| Előző album: Crosby, Stills, Nash and Young Déjà Vu 148. |
Led Zeppelin Houses of the Holy 149. |
Következő album: Santana Santana 150. |
|

