Physical Graffiti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Led Zeppelin
Physical Graffiti
nagylemez
Megjelent 1975. február 24.
Felvételek Rolling Stones Mobile Studio, Headley Grange, Stargroves
Island Studios, London
Olympic Studios, London
Electric Lady Studios, New York
19701974
Stílus Hard rock
Blues-rock
Folk-rock
Hossz 82:15
Kiadó Swan Song Records
Producer Jimmy Page
Kritikák
Led Zeppelin-kronológia
Houses of the Holy
(1973)
Physical Graffiti
(1975)
Presence
(1976)
Kislemezek az albumról
  1. Trampled Under Foot/Black Country Woman
    Megjelent: 1975. április 2.

1975. február 24-én jelent meg a Led Zeppelin hatodik albuma, a Physical Graffiti. Ez volt a zenekar első dupla albuma, és az első album, ami a Swan Song Records kiadásában jelent meg. Az évek során ez lett egyik legnépszerűbb albumuk, az Egyesült Államokban 16 millió példányt adtak el belőle. A dalok sorrendjét úgy állították össze, hogy az adott dal a következő bevezetése legyen. Page gitárjátéka különösen fontos szerepet kap, szinte minden dal az ő stílusát tükrözi. Ezzel egyidejűleg a másik három tag is csúcsformában van, az album legfőbb erőssége pedig a zenei stílusok és hatások széles skálájában rejlik. A Physical Graffitit ma már a legjobb hard rockalbumok között tartják számon.

Az eredeti tasakon kivágható ablakok voltak; mivel a lemezek belső borítói mind más helyzetben voltak, az ablakokban különböző tárgyak és emberek jelentek meg (például a zenekar tagjai). Az album borítóján látható két ház a New York-i St. Mark's Place 96 és 98.

Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

A felvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Physical Graffiti felvételei 1974 januárjában és februárjában, Headley Grange-ben zajlottak. Több dalt azonban a korábbi albumok felvételei alkalmával készítettek el. Az instrumentális Bron-Yr-Aur-t 1970 júliusában, a londoni Island Studiosban vették fel, és a Led Zeppelin III-ra szánták. A Night Flight-ot és a Boogie with Stu-t Headley Grange-ben, a Down by the Seaside-ot pedig szintén az Island Studiosban vették fel, a Led Zeppelin IV-hez. 1972 májusában, a Stargrovesban felállított Rolling Stones Mobile Studióban, a D'yer Mak'er-rel egyidőben vették fel a The Rover-t és a Black Country Woman-t. A Houses of the Holy szintén 1972 májusában, de az Olympic Studiosban készült el. Ez a dal adta a Houses of the Holy címét, annak ellenére, hogy nem került fel rá.

A maradék nyolc dalt a már említett 1974-es időszakban vették fel. A végső rájátszások és a keverés 1974 októberében, Keith Harwood hangmérnök segítségével készült el. Az album egyik legnagyobb erénye, hogy a dalok sorrendje rendkívül természetesnek hat, minden dal alapvető „természetességgel” követi az előtte levőt. Ez azért is különleges, mert a dalokat négy év alatt, különböző stúdiókban vették fel.

Az album dalai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. lemez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Custard Pie (Jimmy Page – Robert Plant) – 4:13 (Sound részlet)
  2. The Rover (Jimmy Page – Robert Plant) – 5:36 (Sound részlet)
  3. In My Time of Dying (Jimmy Page – Robert Plant – John Paul Jones – John Bonham) – 11:04 (Sound részlet)
  4. Houses of the Holy (Jimmy Page – Robert Plant) – 4:01 (Sound részlet)
  5. Trampled Under Foot (Jimmy Page – Robert Plant – John Paul Jones) – 5:35 (Sound részlet)
  6. Kashmir (Jimmy Page – Robert Plant – John Bonham) – 8:31 (Sound részlet)

2. lemez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. In the Light (Jimmy Page – Robert Plant – John Paul Jones) – 8:44 (Sound részlet)
  2. Bron-Yr-Aur (Jimmy Page) – 2:06 (Sound részlet)
  3. Down by the Seaside (Jimmy Page – Robert Plant) – 5:14 (Sound részlet)
  4. Ten Years Gone (Jimmy Page – Robert Plant) – 6:31 (Sound részlet)
  5. Night Flight (John Paul Jones – Jimmy Page – Robert Plant) – 3:36 (Sound részlet)
  6. The Wanton Song (Jimmy Page – Robert Plant) – 4:06 (Sound részlet)
  7. Boogie with Stu (John Bonham – John Paul Jones – Jimmy Page – Robert Plant – Ian StewartMrs. Valens) – 3:51 (Sound részlet)
  8. Black Country Woman (Jimmy Page – Robert Plant) – 4:24 (Sound részlet)
  9. Sick Again (Jimmy Page – Robert Plant) – 4:43 (Sound részlet)

Helyezések és eladási minősítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Album[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lista (1975) Helyezés
Japán albumlista[1] 13
Brit albumlista[2] 1
Billboard The 200 Albums Chart[3] 1
US Cash Box Top 100 Albums Chart 1
US Record World Top Pop Albums Chart 1
Kanadai RPM Albumlista[4] 1
Norvég Albumlista[5] 4
Osztrák albumlista[6] 2
Ausztrál Kent Music Report Albums Chart 2
New-Zealand Top 50 Albums Chart[7] 3
Német albumlista 17
Spanyol Albumlista[8] 2
Francia Albumlista[9] 2

Kislemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Kislemeze Lista Helyezés
1975 Trampled Under Foot Billboard Hot 100 38[10]

Eladási minősítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország Minősítés
Argentína[11] arany
Franciaország[12] arany
Németország[13] arany
Egyesült Királyság[14] 2x platina
Egyesült Államok[15] 16x platina

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ezen az albumon hallható a Led Zeppelin legrövidebb és leghosszabb stúdiófelvétele (koncerteken lényegesen hosszabban adtak elő egyes számokat): a Bron-Yr-Aur és az In My Time of Dying.

Közreműködők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Produkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • George Chkiantz – hangmérnök
  • Keith Harwood – hangmérnök, keverés
  • Andy Johns – hangmérnök
  • Eddie Kramer – hangmérnök, keverés
  • Ron Nevison – hangmérnök
  • George Marino – újrakeverés
  • Mike Doud – borító design
  • Peter Corriston – borító design
  • Elliot Erwitt – fényképek
  • Dave Heffernan – illusztrációk
  • B.P. Fallon – fényképek
  • Roy Harper – fényképek
  • Jimmy Page – producer
  • Peter Grant – produkciós vezető

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Top 100 Albums - 20 February 1975. Oricon. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  2. Top 100 Albums - 15 March 1975. chartstats.com. [2012. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  3. The Billboard 200 - Charts and Awards. Allmusic. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  4. Top Albums/CDs - Volume 23, No. 7, April 12, 1975. RPM. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  5. Top 20 Albums - 13 April 1975. norwegiancharts.com. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  6. Top 75 Albums - 15 April 1975. austriancharts.at. (Hozzáférés: 2009. január 19.)
  7. Scapolo, Dean. Top 50 Albums - April 1975, The Complete New Zealand Music Charts, 1st, Wellington: Transpress (2007). ISBN 1-877443-00-8 
  8. Top 100 Albums - 9 August 1975. PROMUSICAE. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  9. Top 100 Albums - 1975. infodisc.fr. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  10. Billboard Singles. Allmusic
  11. Argentin eladási minősítések - Physical Graffiti
  12. Francia eladási minősítések - Physical Graffiti
  13. Német eladási minősítések - Physical Graffiti
  14. Brit eladási minősítések - Physical Graffiti
  15. Amerikai eladási minősítések - Physical Graffiti
Minden idők 500 legjobb albumaRolling Stone magazin
Előző album:
Curtis Mayfield
Superfly
69.
Led Zeppelin
Physical Graffiti
70.
Következő album:
Neil Young
After the Gold Rush
71.