Hosszúcsőrű keselyű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Súlyosan veszélyeztetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Gyps indicus (Scopoli, 1786) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Hosszúcsőrű keselyű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúcsőrű keselyű témájú médiaállományokat. |
A hosszúcsőrű keselyű, más néven hindu keselyű (Gyps indicus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Pakisztán és India területén honos.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 90 centiméter.
[szerkesztés] Életmódja
Nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre.
[szerkesztés] Szaporodása
Fészekalja 1 tojásból áll.
[szerkesztés] Forrás
- Birding.in
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

