Himler Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen ZorróAszter (vitalap | szerkesztései) 2021. március 26., 16:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Himler Márton
Himler Márton 1922-ben
Himler Márton 1922-ben
Született1888. szeptember 1.
Pásztó
Elhunyt1961. július 8. (72 évesen)
Los Angeles
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Himler Márton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Himler Márton (angolul Martin Himler) (Pásztó, 1888. szeptember 1. – Los Angeles, 1961. július 8.[1]) magyar származású amerikai vállalkozó, újságíró, majd az FBI ügynöke, később az amerikai hadsereg Office of Strategic Services magyar részlegének vezetője ezredesi (colonel) rendfokozatban. Főszerepe volt a Német Birodalom amerikai megszállási övezetébe menekült háborús bűntettekkel vádolt magyarok összegyűjtésében és Magyarországnak való kiadásában.

Élete

Egy pásztói zsidó nagycsaládba született, apja (Lipót) kocsmát üzemeltetett. Magyarországon több mindennel próbálkozott, de sem a gimnáziumot sem pedig a kereskedelmi középiskolát nem fejezte be.[2] A sikertelenség és a kilátástalanság miatt döntött úgy, hogy 1907-ben kivándorol az Egyesült Államokba. 1913-ban Magyar Bányászlap (Hungarian Miners' Journal) néven kéthetilapot indított (1962-ig jelent meg). A Tanácsköztársaság bukása után gyűjtést szervezett a kommunista emigránsok megsegítésére, nyiltan Károlyi Mihály híve volt.

1917-ben bányatelepet alapított West Virginiában (Himler), ám a tárna teljesen gazdaságtalan és vizes volt.[3] Ez után a szomszédos kelet-kentuckyi Martin-megyében Himlerville (1930-tól Beauty) néven egy új bányatelepet hozott létre. Célja egy ideális, magyar bányásztelepülés kiépítése volt, melyben a bányászok részvényesekké váltak. Bár az appalachiai átlagnál jobbak voltak az ellátási és lakhatási viszonyok, a jövedelmek alatta maradtak a szomszédos bányákban dolgozók kereseténél. Az első egy-két év viszonylagos sikerei után a bányavállalat a csőd szélére került, amiben Himler rossz üzleti politikája és a gazdasági világválság is szerepet játszott. A vállalat részvényeit felvásárló becsapott magyar bányászok százai jutottak nyomorba. Az ügy az amerikai-magyarság egyik legszégyenteljesebb panamájaként híresült el, ám Himler saját életrajzában inkább az amerikai gazdasági válsággal magyarázta a bukást. Az 1920-as évtized végén a telep magyar családjai szétszéledtek Amerika-szerte. Himler egy klinikára ment, és betegségére hívatkozva kezeltette magát. Igen kérdéses körülmények között az 1930-as évek végén segítette az FBI-t - a magyar szélsőjobboldali kiadók és újságírók megfigyelését vállalta -, majd az Office of Strategic Services, OSS, magyar részlegének vezetőjévé nevezték ki 1944-ben. Többször járt Budapesten, először persona non grata volt, még a Magyar Bányászlapját is betiltották, később megtűrt amerikai magyar üzletember lett. A külföldön élő magyar emigráns kommunisták Magyarországon értelmiségi sejteket szerveztek, s ezek az Országos Széchényi Könyvtárban található anyag segítségével elkészítettek egy listát, amelyen jobbára minden antikommunista illetve jobboldali személy rajta volt. Ezt a listát Waldapfel Eszter (Waldapfel János lánya) készítette el. A listát Himler magával vitte az USA-ba. A háború után az amerikai megszállási övezetben az ő vezetésével (és az előbbi lista segítségével) gyűjtötték össze a háborús bűnösöket (Szálasi Ferencet,[4] Szász Lajost, Basch Ferencet, Szakváry Emilt, Pálffy Fidélt, Hain Pétert, Hubay Kálmánt, Baky Lászlót, Beregfy Károlyt, Kolosváry-Borcsa Mihályt, Antal Istvánt, Kiss Ferencet[5] stb.), s - Hennyey Gusztáv kivételével - hozatták őket haza. A bűnösöket Himler elvitette az Andrássy út 60-ba, s átadta Péter Gábornak.[6] Megjegyzendő: Himler rokonai közül sokan a koncentrációstáborokban lelték halálukat.

Több mint egy évtizeddel a háború után az emigráns magyar közvélemény, az emigráns magyar sajtón keresztül, mind élesebb hangon tette szóvá Himler Márton és emberei tevékenységét. Számos tanú állította, hogy a foglyokat bántalmazták, értékeiket elvették. Voltak, akik az amerikai hatóságoknál feljelentést tettek Himlerék ellen.

Családja

Unokaöccse Királyhegyi Pál volt.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár – A Magyarság évfordulónaptára, 2011. július
  2. ↑ Martin Himler: The making of an American. The autobiography of a Hungarian immigrant, Appalachian entrepreneur, and OSS officer. Knoxville, 2018, 11.
  3. ↑ Kürti László, Himlerville: Egy amerikai magyar bányásztelepülés tündöklése és bukása. Regio, 25, 2, 2017, 150.
  4. ↑ Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem (önéletrajzi regénye) (Gondolat Könyvkiadó, 1979) ISBN 963-280-777-4
  5. ↑ A háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó)
  6. ↑ Himler Márton: Így néztek ki a magyar nemzet sírásói. New York, 1957.
  7. ↑ Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem. Budapest, 1979, Gondolat. ISBN 963-280-777-4

Műve

  • Márton Himler. Így néztek ki a magyar nemzet sírásói: a magyar háborús bűnösök amerikaiak előtt tett vallomásának hiteles szövege. New York: St. Marks Print. Corp. (1958) 

Kapcsolódó szócikkek

Források

További információk

  • A háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó)
  • Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar-Amerika írásban és képben. Amerikai magyar úttörők és vezető férfiak arcképes életrajza. Magyar egyházak, egyletek, közintézmények története és működése. Szerk. Káldor Kálmán. St. Louis, Hungarian Publishing Co.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. Szemelvényekkel. (New York, 1961)
  • Magyar Sajtó Évkönyve. (Bp., 1935-)
  • Kovács József: Az amerikai magyar sajtó bibliográfiája. (Kézirat)
  • Károlyi Mihály levelezése. II. k. (Bp. 1990)
  • Hídfő ; 1958/292. (Vágó P.)
  • Az Ember ; 1961/36. (K. Z.)
  • Irodalmi Újság (London, Párizs) ; 1961/16
  • Magyarság ; 1961/27. (Esz... Es...)
  • A Jó Pásztor ; 1961/28
  • Californiai Magyar Élet ; 1961/14
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Himler_Márton&oldid=23716644”