Ugrás a tartalomhoz

Hegyi törpekuvik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. november 10., 13:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Forrás)
Hegyi törpekuvik
Glaucidium gnoma californicum
Glaucidium gnoma californicum
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Glaucidium
Faj: G. californicum
Tudományos név
Glaucidium gnoma
Wagler, 1832
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi törpekuvik témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi törpekuvik témájú médiaállományokat és Hegyi törpekuvik témájú kategóriát.

A hegyi törpekuvik (Glaucidium gnoma) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Mountain Pygmy Owl).

Egyes rendszerbesorolások Glaucidium californicum néven tartják nyilván.

Előfordulása

Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Guatemala és Honduras területén honos. Tisztásokkal tarkított erdők lakója.

Alfajai

  • Glaucidium gnoma californicum P. L. Sclater, 1857
  • Glaucidium gnoma cobanense Sharpe, 1875
  • Glaucidium gnoma gnoma Wagler, 1832
  • Glaucidium gnoma grinnelli Ridgway, 1914
  • Glaucidium gnoma hoskinsii Brewster, 1888
  • Glaucidium gnoma pinicola Nelson, 1910
  • Glaucidium gnoma swarthi Grinnell, 1913

Megjelenése

Testhosszúsága 16,5-18,5 centiméter. szárnyfesztávolsága 38 centiméter, testtömege 62-73 gramm, a tojó kicsivel nagyobb és testesebb, mint a hím.

Életmódja

Hajnali szürkületben és nappal aktív, kis mérete ellenére, önmagánál nagyobb zsákmányt is elejt. Bagolyhoz képest repülése zajos. Tápláléka főleg pockokból áll, de madarakat, cickányokat, egereket, mókusokat, denevéreket, fiatal nyulakat és a menyétet, valamint varangyokat, békákat, kisebb gyíkokat és kígyókat is zsámányol.

Szaporodása

Általában elhagyott harkály odúba készíti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 29 napig kotlik a tojó, a költő tojót és a kikelt fiókákat a hím eteti.

Források

Külső hivatkozások