Harsányi Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CommonsDelinker (vitalap | szerkesztései) 2021. március 4., 15:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A(z) Harsányi_Zsolt_Mathias_rex.jpg nevű fájlt Well-Informed Optimist törölte a Commonsból: „per c:Commons:Deletion requests/File:Harsányi Zsolt Mathias rex.jpg”)
Harsányi Zsolt
1929 körül
1929 körül
SzületettHarsányi Zoltán Tibor Pál
1887. január 27.[1][2][3][4]
Korompa
Elhunyt1943. november 29. (56 évesen)[1][2][3][4]
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar[5]
HázastársaOrbán Ilona
(h. 1913–1919)
Téven Erzsébet
(h. 1922–1934)
SzüleiHarsányi Ödön
Zimmermann Etelka
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (10-1-1-9)

A Wikimédia Commons tartalmaz Harsányi Zsolt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. január 27.[6]Budapest, Erzsébetváros, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató. A két világháború közötti korszakban a szórakoztató irodalom népszerű szerzője volt.

Életpályája

Harsányi Ödön vasgyári tisztviselő és Zimmermann Etelka fia. Előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen. Fiatalon kezdett újságírással foglalkozni: Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Budapesten Színházi Hét címmel színházi lapot szerkesztett. A lap később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Budapesten a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa volt. A Magyar PEN Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház igazgatója. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1934) és a Petőfi Társaságnak. Paulini Bélával Kodály Zoltán Háry János című dalművének ő írta a szövegét (1926). Színdarabokat, verses műveket is írt. 1935-ben Corvin-koszorúval tüntették ki.

Első házastársa Orbán Ilona színész volt, akit 1913. február 6-án vett nőül, majd hat évvel később elvált tőle.[7] Második felesége Téven Zoltán és Barna Matilda lánya, Erzsébet volt, akivel 1922. január 10-én Budapesten kötött házasságot, azonban 1934-ben tőle is elvált[8]

Főbb művei

  • Komédiások; rajzolták Major Henrik, Kürthy György, szöveg Harsányi Zsolt; Tevan, Békéscsaba, 1911
  • Színházi kis lexikon; Légrády, Bp., 1918
  • Shakespeare a Nyujorkban. Tréfás színházi regény; Légrády, Bp., 1918
  • A féltékeny költő. Kuplék, dalok, sanzonok; Pallas, Bp., 1920
  • A szüzek hódolata. Vígjáték; Lukács, Bp., 1922 (Kulissza-könyvtár)
  • Az arany holló (regény, Bp., 1925);
  • Lívia néni és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1928 (Magyar könyvtár)
  • Rozmaring. Regény; Légrády, Bp., 1929 (Pesti Hírlap könyvek 100.)
  • Életre-halálra; Franklin, Bp., 1931
  • Az üstökös. Petőfi életének regénye (regény, Bp., 1932);
  • Ember küzdj!… Madách életének regénye (regény, Bp., 1932);
  • Csak azért is! Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1933
  • Szólalj, szólalj, virrasztó! Zrínyi, a költő, életének regénye (regény, Bp., 1934.);
  • A tündérkirálynő. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1934
  • Édes fiam. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1935
  • Ecce homo. Munkácsy Mihály életének regénye (regény, Bp., 1935);
  • Magyar rapszódia. Liszt Ferenc életének regénye (regény, Bp., 1936);
  • Mathias rex. Hunyadi Mátyás életének regénye (regény, Bp., 1937);
  • És mégis mozog a föld. Galilei életének regénye (regény, Bp., 1937);
  • Jókedvű könyv; Singer-Wolfner, Bp., 1937
  • Liline. Liszt Ferenc első szerelme. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp, 1937 (Szép könyvek)
  • Magdolna. Három szerelem regénye; Singer-Wolfner, Bp., 1938
  • Sacra Corona. A magyar szent korona regénye (Bp., 1938); Online hozzáférés
  • Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939);
  • Két elbeszélés; Országos Református Szeretetszövetség, Bp., 1939 (Népbarát)
  • A lebegő szív. Költemények és műfordítások; Singer-Wolfner, Bp., 1939
  • Jókedvű könyv. Új gyűjtés; Singer-Wolfner, Bp., 1939
  • Grófkisasszony. Vígjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1939 (Nemzeti irodalmunk mesterei)
  • Szegény János. Korvin János életének regénye (regény, Bp., 1940);
  • Élni jó. Rubens Péter Pál életének regénye (regény, Bp., 1940);
  • Whisky szódával (regény, Bp., 1941);
  • A bolond Ásvayné (színmű, 1942);
  • Aranyalma (regény, Bp., 1942)
  • Jókedvű könyv. Harmadik gyűjtés; Új idők, Bp., 1943 (Magyar regények XIII.)
  • Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgváráig. A daljáték ismertetése; zene Kodály Zoltán, szöveg Paulini Béla, Harsányi Zsolt; Élet Ny., Bp., 1943
  • Hajnali cigaretta. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1943
  • Zajzon Ádám levelei; bev. Harsányi Grete; Új Idők, Bp., 1944
  • Galgó három felesége. Regény; Új Idők, Bp., 1944

Irodalom (válogatás)

Ajánlott linkek

Jegyzetek

  1. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. LIBRIS, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  6. Születési bejegyzése a korompai evangélikus keresztelési akv. 6/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  7. Házasságkötési bejegyzése Orbán Ilonával a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 131/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  8. Házasságkötési bejegyzése Téven Erzsébettel a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 18/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 15.)

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 768. o. ISBN 963-05-6805-5  

Kapcsolódó szócikkek