Ugrás a tartalomhoz

Hagymási Bálint

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hagymási Bálint
Született1490[1]
Varasd[1]
Elhunyt1517 után[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiBologna
SablonWikidataSegítség

Hagymási Bálint (Cybeleius Bálint, Cibeleus Bálint) (Varasd, 1490 körül – 1525 után[2]) kanonok.

Életrajza

[szerkesztés]

Varasdon született köznemesi családban, valószínűleg 1490-ben. Humanista nevén Valentinus Cybelius Varasdiensis. 1506-1516 között Szatmári György pécsi püspök támogatásával Itáliában tanult, a bolognai egyetemen Giovanbattista Pio hallgatója volt. Versei megjelentek Pio egyik könyvének függelékében. 1512-től pécsi és székesfehérvári kanonok. 1517?-ben halt meg.

Művei

[szerkesztés]

Legfontosabb műve az Oposculum de laudibus et vituperio vini et aquae (Hagenau, 1517, Művecske a bor meg a víz dicséretéről és kárhoztatásáról), melyet 1517. január 12-én Székesfehérvárról keltezett. A mű megírására egy pécsi humanista symposion szolgáltatott alkalmat, ezzel válaszolt Hagymási a borivókat dicsérő Macedóniai László érveire.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  2. Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 283. o. ISBN 978-963-06-7919-0

További információk

[szerkesztés]
  • Opusculum de laudibus ... vini et aquae, Hagenau, 1517
  • Hagymási Bálint: Művecske a bor és a víz dicséretéről és kárhoztatásáról = Opusculum de laudibus et vituperio vini et aquae. Lichniae : ex Bibliotheca Academiae Scientiarum Hungaricae = Érdekességek az MTA Könyvtárából. MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest, 2017

Források

[szerkesztés]
  • Valentinus CYBELIUS VARASDIENSIS, Opera Carmina et Oposculum de laudibus et vituperio vini et aquae, ed, Maria RÉVÉSZ, Budapest, 1939, 2-4:1. Carmina, Carmen 4
  • Hagymási Bálint. In. Magyarországi humanisták. Szépirodalmi K., Budapest, 1982. 223–226. oldal
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.