Gőte-zsomboly

Gőte-zsomboly
A Gőte-zsomboly bejárata
Hossz	20 m
Mélység	11,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	11,5 m
Tengerszint feletti magasság	515 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-39
Elhelyezkedése
Gőte-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″48.563511111111, 20.721891666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Gőte-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Gőte-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától 460 m-re, 74°-ra, a XII.43.2. számú határkőtől D-re, kb. 650 m-re, egy fokozottan védett területen nyílik. A Jóbarát-zsomboly felől megközelítve, a piros T jelzésű turistaösvénytől, másnéven zsombolyos tanösvénytől balra, közvetlenül a Cickány-zsomboly mellett, attól DK-re, azonos szinten, 20–30 m-re, egy töbör ÉNy-i oldalán van a bejárata. A Jóbarát-zsombolytól ÉNy-ra, 250 m-re található. A töbör alján van a Töbör-alji-hasadék. A Gőte-zsomboly ugyanabban a töbörben van, mint a Cickány-zsomboly és a bejárata kisebb, mint a Cickány-zsombolyé.

Bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Vízszintes kiterjedése 25 m. Cseppkövek és borsókövek is megfigyelhetők benne. Bejárásához engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. Megtekintéséhez 10+15 m kötelet ajánlott használni.

Előfordul irodalmában 66 (Kósa 1992), Göte-zsomboly (Vlk 2016), V/13 (Bertalan 1976) és V-18 (Kósa 1992) néven és jelzésekkel is.

Kutatástörténet

1967 júniusában tárta fel Kósa Attila 10 m mélységig és 1967 júniusában Domokos A., Frojimovics Péter, Kósa Attila, valamint Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett egy alaprajzi és két függőleges hosszmetszeti barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Az 1969. évi Karszt és Barlangban megjelent egy fénykép, amelyen a Gőte-zsombolyban függeszkedő kis patkósdenevér látható. 1971 júniusában Müller Pál és Szenthe István a zsomboly bejárata mellett egy nagy Megalodontodae, vagy Megalodontidae metszetet talált.

Dénes György 1974. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmánya megemlíti a Gőte-zsomboly nevet a hazai barlangelnevezési gyakorlattal kapcsolatban. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában, a 90. számú cédulán többek között az olvasható, hogy a Banán-zsombolytól 350 m-re D-re található, 11,3 m mély és egyetlen aknából áll, valamint sok borsókő van benne. A kézirat barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján íródott. Az 1977. január 30-án készült és 1975. augusztusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint alaprajzi hossza 7 m, hossza a valóságban 20 m, vízszintes kiterjedése 7,5 m és függőleges kiterjedése 11,3 m.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Gőte-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Gőte Shaft a barlang neve. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Gőte-zsomboly néven V/13 névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között.

1990-ben a Vörös Meteor TE Diogenes Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve 4 irodalmi mű, amelyek említik a barlangot. 1992-ben a MAFC Barlangkutató Csoport új szakaszt tárt fel benne és jutott le 25 m mélységig, valamint készítette el a barlang vázlatos hossz-szelvény barlangtérképét.

1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Gőte-zsomboly volt az egyik legnépszerűbb, amelybe versenyen kívül is kellett túrát vezetni. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 25 m mély Gőte-zsomboly a 22. legmélyebb, a 23. Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlangnak is 25 m a mélysége. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 56 m hosszú és 25 m mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent az 1992-ben rajzolt vázlatos hossz-szelvény barlangtérkép. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2015-ben a Barrandien Barlangkutató Csoport kutatta. Ebben az évben a csoport két tagja, Miroslav Hynšt és Daniel Balvín újramérték a zsombolyt és ők rajzolták meg hosszmetszet térképét, valamint alaprajz térképét, mert a korábbi térképek hiányosak, pontatlanok voltak. Ezek a térképek a barlangot 28 m mélységig ábrázolják. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden Göte-zsomboly néven és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelentek a 2015-ös barlangtérképek. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 28 m mély, 56 m hosszú és 515 m tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

• Bajomi Dániel: A barlangi fauna osztályozása. Karszt és Barlang, 1969. 1. félév. 30., 31. old.
• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 90. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Az Esztramos-hegy nevének kérdéséhez. Karszt és Barlang, 1974. 1. félév. 19. old.
• Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 12. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. (Az elülső borító belső oldala.) ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 80., 276., 282. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 20., 23., 25., 44. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11., 13. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 14–15. old.
• Müller Pál: Nagy Megalodontidae-maradvány az Alsó-hegyről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 4. füz. 16., 18. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 13., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: II. Lakatos Kupa. MKBT Műsorfüzet, 1995. november–december. 12. old.
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Sárváry István: Víznyomjelzés az Alsó-hegy zsombolyaiban. Karszt és Barlang, 1971. 1. félév. 25. old.
• Luděk Vlk: Report from Alsó hégy exploration 2015. Kézirat. Prága, 2016. január 23. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 36., 65. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Cickány-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Gőte-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Gőte-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Gőte-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás