Gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom

Gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom
műemlék
Egyházmegye	Romániai örmény katolikus ordináriátus (1930–)
Stílus	barokk építészet
LMI-kód	HR-II-a-A-12838
Elérhetőség
Település	Gyergyószentmiklós Hargita megye
Elhelyezkedése
Gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 43′ 29″, k. h. 25° 36′ 21″46.724737, 25.605774
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom a város északkeleti részén, a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található.

A templom története

Az örmények 1688-ban telepedtek le Gyergyószentmiklóson. Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Később kérelmezéseik eredményeként kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított. Az időpontot jelző szöveg a templomkerítés bejárata felett olvasható.

1717. április 6-án Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna. A megvásárolt kápolnát több alkalommal is nagyobbították, szentélyét növelték. A gyülekezet lélekszámának emelkedése nagyobb templom építését tette szükségessé.

A mai örmény katolikus barokk templom 1730-34 között épült az örmény közösség adományaiból, Theodorovics Simon kezdeményezésére. A szépen kivitelezett, díszesen párkányozott templomot 1733. augusztus 24-én Bajtay Antal erdélyi püspök szentelte fel. Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették.

Dr. Puskás Attila vikárius-plébános gyergyószentmiklósi kinevezése után (2003. szeptember 1.) a templomba bevezették a fűtést. 2005-ben jelentős felújítási munkálatokat végeztek, melyre a főbejárattól balra emléktábla emlékeztet. Ekkor szakszerű falkutatás után újrafestették a templom külső felületét és a tornyot, valamint a belső oldalfalakat, ill. felújították az orgonát is. A munkálatokat a hívek közadakozásából, a Paderborni Egyházmegye (Németország) és Hargita Megye Tanácsa támogatásából valósították meg.

A templom leírása

A mai épület megőrizte az 1450-ben emelt kőkápolna elemeit. A hajó nagyobbrészt a régi alapokon nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat. Az egyhajós templom szentélye keleti tájolású, északi részen egyetlen oldalkápolnája van. Az épületnek egyik támpillére meredek hajlású, tetőszerkezete színes, hódfarkú cserepekkel van befödve.

A templomkerítés egyik bástyájának padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. A templom egyik ékessége a fából készült barokk szószék, amelynek alsó részén a négy evangélista, tetején pedig Szent Mihály szobra látható. Figyelemre méltóak a díszes fő- és mellékoltárok, valamint az 1752-ben Velencében készült oltárkép (Szent Gergely) is. A mennyezetig érő, barokk stílusú főoltár közepén a Boldogságos Szűz mennybemenetelét ábrázoló festmény látható, amelyet 1889-ben restauráltak. A templom kórusa erős kőoszlopokon nyugszik.

A 18. századi keresztelőkút domborművén az emberi életkorokat jelképező négy női alak látható. A szenteltvíztartó négy alakja az évszakokat jeleníti meg. A Domus Historia 1899-es bejegyzése nagyarányú templomrenoválást rögzít. A felújítások során a templom belsejét művészi barokk stílusban átfestették, freskók formájában. A mennyezetet Altenbaucher Henrik és Szirmay József bécsi templomfestők készítették. Az oltárokat márvánnyal díszítették, a szobrokat élethű színűre festették. A 20 méter magas torony tetőszerkezete eredetileg gúla alakú volt. Az átépített, barokk vonalvezetésű tornyot régen cserép fedte, napjainkra viszont vörösrézlemezzel borították be.

A templom várfala

Az erődtemplomot övező, kapubástyákkal ellátott várfalat 1748-ban építették. A tört alaprajzú kőfalból két nyolcszögletű, meredek cserepes sisakkal fedett lőportorony emelkedik ki. A zsindellyel fedett kőfal lőréseit idővel befalazták, nyomaik csak belülről láthatók.

A késő reneszánsz stílusú kapubejárat gerendáján az 1637-es évszám olvasható, ami az „idegenek” temetőjének létesítését jelzi.

A várfal ablakszerű mélyedéseiben, a belső oldalon, 1750 körül készült mesteri domborművek és festmények láthatók. Érdekes egy ammoniteszes mészkőből készült sírkő a templomkert kijárata közelében.

A templom építésére és felújítására adakozók névsora

A templom felépítésére adakozó (1729-1734) örmény lakosok névsora a Domus Historia bejegyzése alapján:

• 1) Szentháromság Legényegylet  -  2676 magyar forint
• 2) Boldog Asszony Tímár Társulat  - 1500 magyar forint
• 3) Szent István Társulat  -  1274 magyar forint
• 4) Lukácsi János (Miklósé) saját költségén a tornyot készítette.
• 5) Jánosi Lázár saját költségén a Szent Gergely oltárt készítette.
• 6) Theodorovits Simon, plébános  -  13 arany
• 7) Kósza János (Istváné), segédlelkész  -  12 arany
• 8) Ákoncz Tódor (Gergelyé), főgondnok  -  40 arany
• 9) Jánosi Lázár, bíró  -  6 arany
• 10) Lukácsi Miklós  -  40 arany
• 11) Ákoncz János (Gergelyé)  -  35 arany
• 12) Ábrahám Manó  -  40 arany
• 13) Lukácsi Jakab (Miklósé)  -  40 arany
• 14) Ákoncz Manó (Gergelyé)  -  50 arany
• 15) Ákoncz Luszig (Gergelyé)  -  30 arany
• 16) Keresztes János  -  20 arany
• 17) Jánosi Márton  -  12 arany
• 18) Vákár János (Jakabé)  -  10 arany
• 19) Ábrahám István  -  6 arany
• 20) Mánya Izai  -  6 arany
• 21) Ábrahám Tódor, jegyző  -  10 arany
• 22) Jakabfi Keresztes és testvére, Gergely  -  20 arany
• 23) Lázár Bogdán és testvére, Keresztes  -  20 arany
• 24) Jánosi Lajos (Manóé)  -  20 arany
• 25) Kristófi Dávid (Szerátzi)  -  6 arany
• 26) Kristófi Eránosz (Szerátzi)  -  6 arany
• 27) Kristófi Lajos (Szerátzi) és testvére, Tódor  -  12 arany
• 28) Julián Kristóf (Tódoré) és testvére, Luszig  -  10 arany
• 29) Ákoncz Izsák (Kritófé)  -  4 arany
• 30) Ábrahám Ákszend  -  5 arany
• 31) Ákoncz Gergely (Izsáké) és testvére, Miklós  -  6 arany
• 32) Kabdebó Jakab és testvére, Kristóf  -  6 arany
• 33) Thumán László  -  5 arany
• 34) Vákár Bogdán (Jakabé)  -  5 arany
• 35) Kristófi Werzár Kristóf  -  4 arany
• 36) Kristófi Gergely és testvére, Luszig  -  4 arany
• 37) Kristófi Emánuel (gondnok) és testvére, Gergely - 2 arany
• 38) Kiricsa Izsák (Bogdáné)  -  2 arany
• 39) Polják Izsák fiai  -  2 arany
• 40) Mánya Bogdán  -  2 arany
• 41) Simái Simon és fiai  -  2 arany
• 42) Józsefi József és fia, György  -  2 arany
• 43) Meskó Miklós és fiai  -  1 arany
• 44) Mánya Antal  -  1 arany
• 45) Voszgericsián János (Kristófé)  -  1 arany
• 46) Tukcsin András és fiai  -  1 arany
• 47) Kiricsa Márton (Bogdáné)  -  1 arany
• 48) Midkó Jakab  -  1 arany
• 49) Istvánfi Kósza Lázár  -  1 arany
• 50) Vertán Emánuel  -  1 arany
• 51) Urmánczi Vonig Vertánes  -  1 arany
• 52) Khartendzsi Bogdán  -  1 arany
• 53) Urmánczi Gergely (Manóé)  -  1 arany
• 54) Barchodár Széfer  -  1 arany
• 55) Jalbé Ászci Lajos  -  1 arany
• 56) Szucsávai Domokos  -  1 arany
• 57) Bocsánczi Domokos (Manóé) és testvére  -  3 magyar forint
• 58) Szlikátár Lázár  -  2 magyar forint
• 59) Horumn Miklós (Manóé)  -  2 magyar forint
• 60) Jánosi Manó  -  3 magyar forint
• 61) Rötidzsár Bogdán  -  2 magyar forint
• 62) Jalbé Kristóf  -  3 magyar forint
• 63) Goskár Mechitár  -  1 magyar forint
• 64) Vonig Jakab  -  2 magyar forint
• 65) Jakabffí Kristóf  -  1 magyar forint
• 66) Sánta (Gách) János, Józsefé  -  1 magyar forint
• 67) Tákesz Kristóf  -  2 magyar forint
• 68) Miklósi Vártán  -  1 magyar forint
• 69) Vombi Bogdán  -  1 magyar forint
• 70) Jakabfí Ázbej  -  1 magyar forint
• 71) Mózes Izsák  -  1 álámánt
• 72) Gergely Megerdics (Keresztes)  -  1 magyar forint
• 73) Vobál László  -  1 magyar forint
• 74) Simon János  -  2 magyar forint
• 75) Rötidzsár Szaka  -  2 magyar forint
• 76) Káluszdi Gergely  -  1 magyar forint
• 77) Jakabfí Miklós és testvére Kristóf  -  2 magyar forint
• 78) Kósza Izsák Vzerig  -  1 magyar forint
• 79) Kristófi Akszend és testvére, Keresztes  -  2 magyar forint
• 80) Szamosújvár városa  -  12 arany
• 81) Tiszminitzi Tódor Pascal  -  4 arany
• 82) Vaszgericsián Luszig és Vzsiráki Miklós (Erzsébetvárosiak)  - 2 arany    
• 83) Karácsony Kristóf (Gherla)  -  1 arany
• 84) Henganosz Amira (Erzsébetváros)  -  2 arany
• 85) Szamilor Miklós  -  1 arany
• 86) Vonczki Domonkos Guréhi  -  1 arany

______________________________

A templom 1899-es nagyfelújítása során jelentős adományokat tevő örmény származású lakosok névsora, a templom emléktáblája alapján:

• Krisztián Antal és neje, Cziffra Mária
• id. Török Antal
• özv. Szarukán Mártonné, Merza Jozéfa
• Lázár Menyhért és neje, Tiltscher Berta
• Sáska Kajetán
• Bogdán István és neje, Sáska Mária
• Csiky Dénes
• Kopacz Lukács és Jakab
• Lázár János és Lukács
• Bocsánczy János
• Jakabfy Ignácz

Források

• Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza. Budapest, 1994
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 338. o. ISBN 973-9203-56-6  
• Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998
• Váradi Péter Pál: Erdély, Székelyföld, Gyergyó és vidéke. Veszprém, 2000
• Vofkori György: Gyergyószentmiklós. Várostörténet képekben. Kolozsvár, 2004
• Gazdovits Miklós: Az erdélyi örmények története. Kolozsvár, 2006
• Fény TV: Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt)
• Garda Dezső: A gyergyószentmiklósi örményekről, a letelepedéstől a 19. század közepéig

Külső hivatkozások

• Adatbank.ro / Romániai magyar lexikon / Műemlékek