Gyémántkor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyémántkor (avagy Az ifjú hölgy illusztrált olvasókönyve)
Szerző Neal Stephenson
Eredeti cím The Diamond Age: Or, A Young Lady's Illustrated Primer
Ország  USA
Nyelv angol
Téma sci-fi (poszt-cyberpunk)
Műfaj regény
Sorozat Galaktika Fantasztikus Könyvek
Kiadás
Kiadó Bantam Spectra
Kiadás dátuma 1995
Magyar kiadó Metropolis Media Group Kft.
Magyar kiadás dátuma 2011
Fordító Juhász Viktor
Maleczki B. Miklós
Borítógrafika Sallai Péter
Média típusa nyomtatott
Oldalak száma 582 oldal Magyarország
ISBN 978-963-9828-59-9 Magyarország

A Gyémántkor (The Diamond Age) egy 1995-ben megjelent poszt-cyberpunk regény Neal Stephenson tollából. A regény egy fejlődéstörténetet mesél el, és egy olyan jövőben játszódik, melyet teljesen átalakított a nanotechnológia. A könyv az oktatás, az etnikumok, a mesterséges intelligencia és a kasztrendszer témáját járja körül. A Gyémántkor elnyerte a Hugo- és a Locus-díjat 1996-ban,[1] de jelölték még Nebula-díjra és több egyéb kitüntetésre is. A SyFy Channel 2009-ben bejelentette, hogy készít egy minisorozatot a regényből, de a munkálatokról egy ideje nem szivárogtattak ki adatot.

Magyarul két kötetre választva jelent meg Juhász Viktor és Maleczki B. Miklós fordításában, 2011-ben a Galaktika Fantasztikus Könyvek-sorozat tagjaként.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

,,A gyémántokban erős kötések sűrű hálózata teherbíró, könnyű és merev anyagot hoz létre. Ami azt illeti, a kőkor, a bronzkor és az acélkor mintájára, amelyeket az adott időszak legjellemzőbb, emberi használatban lévő anyagairól kereszteltek el, azt a korszakot, melybe most készülünk belépni, gyémántkornak nevezhetnénk."[2]

Ralph Merkle nanotechnológia-kutató, 1997

A történet legfőbb szereplője Nell, egy théta (a társadalom legalsó munkásosztályába tartozó egyén), aki nyomorúságos körülmények között él bátyjával, Harvval és Tequilával, a kétes erkölcsű édesanyjával, a mesterséges gyémántból épített Új Csuszan szigetén. Négy éves korában a bátyja szerez neki egy eszközt, Az ifjú hölgy illusztrált olvasókönyvét. Az interaktív könyv elmeséli neki Nell hercegnő történetét. A könyv elsődlegesen arisztokrata gyermekeknek készült, ezért Nell úri nevelést kap tőle. Szókincse, gondolkodásmódja és szokásai is kifinomultabbá vállnak. A könyv segítségével Nell eljut a neo-viktoriánus Új Atlantiszba, hogy ott befogadhassa őt az elitréteg.

A történet másik főszereplője az olvasókönyv feltalálója, John Percival Hackworth, aki Nellel ellentétben egyre inkább a társadalmi ranglétra mélyebb rétegeibe zuhan. Saját lánya, Fiona számára is készít egy illegális másolatot a könyvből, de a találmányának hamar híre megy. Több személynek is az lesz az érdeke, hogy megkaparintsa a feltalálót.

Mese a mesében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gyémántkor egyik egyedi, és legtöbbet méltatott vonása a „mese a mesében” szerkezet. Nell jellemfejlődésének színtere a mesekönyv által leírt, virtuális világ, ami egy sztereotip népmesetörténeten vezeti végig az olvasót. A történet főszereplője Nell hercegnő, aki azonos a valódi Nellel. Nell jelleme annak hatására fejlődik, amilyen kalandokon Nell hercegnő végigmegy. Ezek a mesebeli történetek a valósággal vonnak párhuzamot. Az elején Nell még kislány, a végére pedig az egérsereg vezetőjeként már felnőtt, érett nőként láthatjuk viszont.

Kalandjaiban valóságbéli társai kísérik. Egy ideig vele lesz Harv is, plüssállatai pedig antropomorf formában megelevenednek. Ellenfelei is a valóságbéli ellenségei közül kerülnek be a könyvbe boszorkányok, farkasok és gonosz grófok képében. Nell a könyvben olvasott történetből sajátítja el a harcművészet alapjait is.

Az ifjú hölgy illusztrált olvasókönyvén keresztül mutatja be Stephenson, hogy a technológia milyen hatással bírhat egy gyermek nevelésére. Nell a kasztrendszerből csak tanulással képes kitörni.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nell (Nellodee): a történek legfontosabb karaktere, aki a születésétől felnőttkoráig tanul Az ifjú hölgy illusztrált olvasókönyvéből.
  • Harv (Harvard): Nell bátyja, aki ellopja húgának az olvasókönyvet. Sokáig a lány védelmezője marad, de miután Nell csatlakozik a neo-viktoriánusokhoz, kénytelen elhagyni őt.
  • Bud: a gyermekek vér szerinti apja. Az implantátumokat használó férfit törvényszegésért végzik ki a történet elején.
  • Tequila: Harv és Nell édesanyja, Bud barátnője, aki a férfi halála után több partnerrel is összeköltözik. Majdnem mindegyik élettársa bántalmazza a gyerekeket.
  • John Percival Hackworth: a regény második főszereplője, aki feltalálja Az ifjú hölgy illusztrált olvasókönyvét. Miután kiderül, hogy illegálisan készített egy másolatot belőle a lányának, Fionának, rákényszerül, hogy kettős ügynök legyen. Tíz évet tölt el a dobolóknak nevezett nép társaságában, hogy kifejlessze azt a nanotechnikát, melyet magnak nevez el.
  • Fiona Hackworth: John lánya, aki egy illegális másolatot kap az olvasókönyvből. Nell, Elizabeth és ő hárman barátnők lesznek. Fiona az olvasókönyv segítségével tudja az apjával tartani a kapcsolatot.
  • Gwendolyn Hackworth: John felesége és Fiona anyja, aki azután válik el férjétől, miután az csatlakozik a dobolókhoz.
  • Lord Alexander Chung-Sik Finkle-McGraw: Neo-viktoriánus nemes, aki megrendeli az olvasókönyvet Hackworth-től unokája, Elizabeth részére.
  • Elizabeth Finkle-McGraw: Lord Finkle-McGraw unokája, aki együtt nevelkedik Fionával és Nellel. Később a neo-viktoriánusok ellen fordul, és csatlakozik a CryptNet nevű terrorista szervezethez.
  • Fang bíró (Judge Fang): A konfuciánus kínai bíró ítéli halálra Nell apját a történet elején. Ő leplezi le Hackworth-t, és hagyja, hogy az olvasókönyv Nellnél maradjon.
  • Csang és Miss Pao: Fang bíró asszisztensei.
  • Dr. X: egy rejtélyes szereplő, aki a tiltott tudományok szakértője. Szeretne konfuciánus vezér lenni. Azért hívja magát X-nek, mert sokan nem bírják kiejteni a nevét.
  • Miranda: Nell mesekönyvének raktívszínésze (interaktív filmszínész), aki anyafigurájává válik a lánynak.
  • Carl Hollywood: Miranda főnöke és barátja, maga is raktívszínész. A történet végén válik igazán fontos szereplővé.

Behatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Charles Dickens[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény stílusában több motívum is emlékeztet Charles Dickens munkáira. Az Ódon ritkaságok boltjának főszereplőjét is Nellnek hívják, valamint a fejezetek címadási módja is hasonlóságot mutat Dickens művével.

Óz, a csodák csodája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor Nell Prérifarkas várában tartózkodik, egy Varázsló 2.0 nevű géppel találja szemben magát, melyről utólagosan kiderül, hogy valójában egy személy rejtőzött az álcája mögé, méghozzá maga Prérifarkas.

Ti bíró esetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fang bíró karakterét Robert van Gulik Ti bírója ihlette. A konfuciánus, ókori Kínában tevékenykedő nyomozó figurája már a modern detektív történetek főhőseire hasonlít.[3]

Cyberpunk és steampunk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stephenson regénye mindkét zsáner elemeit tartalmazza. Az alternatív viktoriánus korszak a léghajóival és a korabeli stílusjegyeivel a steampunkot festi meg, míg a technológiai fejlettség, a virtuális valóság és a disztópikus társadalom inkább a cyberpunkba sorolja be. A Bud nevű szereplő – aki egy tipikus cyberpunk karakter – halálával nyer értelmet a könyvre a poszt-cyberpunk elnevezés, és ez volt az egyik első regény, mely megkapta ezt a besorolást. Szokták még „neo-viktoriánus poszt-cyberpunk”-ként is emlegetni.

Snow Crash[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az író korábbi regényére többször is utalnak a történetben. Miss Mathesonnak, az idős neo-viktoriánusnak jut eszébe, hogy régen gördeszkával száguldott stringerként. Ez egy utalás Y.T.-ra, aki a Snow Crash egyik főszereplője volt. A Gyémántkor világában is szerepelnek FAKÁJ-ok (Franchise Alapú Kvázi Állami Jogalanyok), bár nagy szerep nem jut nekik, csak egy említés erejéig szerepelnek. Habár a Gyémántkor különálló regény, mégis a Snow Crash távoli – úgy száz évvel később játszódó – folytatásának tekinthető.

Tervezett filmfeldolgozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SyFy Channel 2007-ben említette meg először, hogy hatórás minisorozatot készít a regényből. A Variety magazin 2009. júniusában azt írta, hogy Zoë Green lett megbízva a forgatókönyv megírásával George Clooney és Grant Heslov producerek jóvoltából.[4] Azonban 2011 óta csönd honol a projekt háza táján. Az elmúlt években semmilyen hír nem érkezett a sorozat munkálataival kapcsolatban.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1996 Award Winners & Nominees. Worlds Without End. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
  2. Merkle, Ralph: It's a Small, Small, Small, Small World. Technology Review. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.) „Indeed, just as we named the Stone Age, the Bronze Age, and the Steel Age after the materials that humans could make, we might call the new technological epoch we are entering the Diamond Age.”
  3. Kleiman, Mark: Book Reports, 2003. február 16. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.) „And the update on Judge Dee is utterly wonderful, with the Confucian classics given loving attention.”
  4. Brad Miska. „Disney Turns to Stone With Untitled 'Gargoyles' Project”, Bloody Disgusting, 2010. július 14. (Hozzáférés ideje: 2010. július 14.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]