Gusztinyi Júlia
| Gusztinyi Júlia | |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1849 Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gusztinyi Júlia (? – Kolozsvár, 1849.) énekes-színésznő.
Életpályája
Pályáját a Pesti Magyar Színházban kezdte; 1840. július 11-én lépett fel mint vendég a »Tündérkastély Magyarországban« c. színműben, miről a »Honművész« (1840. júl. 16. 446. old.) így ír: »A felső cordákban elég erős hangja van.« 1841-ben a Nemzeti Újság ekképp kritizálja: »Különösen kedveltetik tiszta, erős és csengő hangjáért, ha több leend bátorsága, ha testmozdulatai és mimikája által az érzelmeknek kifejezéseit megtanulandja, ha némelly hangoknak az orráni kiejtését elhagyandja, ő a dalszínészetnek igen jeles tagjává váland.« (3. szám.) 1843-ban részt vett a pozsonyi országgyűlési előadásokon. 1844-ben Szabadka, 1845-ben Nagyvárad, 1847-ben Nagybecskerek, 1848–1849 között Kolozsvár (Feleky Miklósnál) voltak pályájának állomásai. Ezután férjhez ment abrudbányai Grósz nevű tüzérfőhadnagyhoz. Midőn Bem József Kolozsvárott időzött, a tiszteletére rendezett Jósika-kerti díszlakomára Gusztinyi is meg volt hívva, itt meghűlést kapott és nemsokára elhunyt. Kolozsváron temették el Berzeviczy Ottó színésszel közös sírba.
Könnyebb lírai szopránszerepeket énekelt, népszínművek énekes szerepeiben is játszott.
Szerepei
- Hirschfeld–Szerdahelyi J.: Tündérlak Magyarhonban – Laura
- Donizetti: Szerelmi bájital – Gianetta
- Szigligeti Ede: A rab – Zsuzsi
- Donizetti–Szerdahelyi J.: Marcsa, az ezred lánya – Marcsa
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)