Grizsán vára
| Grizsán vára | |
| Grad Grižane | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Grižane-Belgrad |
| Tszf. magasság | 295 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 18. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Grizsán vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 12′ 16″, k. h. 14° 43′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 16″, k. h. 14° 43′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grizsán vára témájú médiaállományokat. | |
Grizsán vára (horvátul: Grad Grižane), várrom Horvátországban, a Vinodolhoz tartozó Grižane-Belgrad falu határában.
Fekvése[szerkesztés]
A falutól északra emelkedő meredek sziklaszirt tetején találhatók a romok, melyek a falu látképét is meghatározzák.
Története[szerkesztés]
A vár 1288-ban, a vinodoli törvénykönyv születése idején már állt. A Vinodoli völgyet sújtó 1323-as földrengésben súlyosan megrongálódott. A grizsáni birtok később a Zrínyieké lett, Zrínyi Péternek 360 jobbágya volt itt. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték a várat császári parancsra Gall zenggi alkapitány kifosztotta. Később Zrínyi Miklósnak a császár hűségén maradt fia Zrínyi Ádám visszakapta. Miután 1691-ben ő is elesett a szalánkeméni csatában örökös hiányában birtoka a magyar kamarára szállt, majd az osztrák kamaráé lett, de kijavítás hiányában állapota egyre romlott.
A vár mai állapota[szerkesztés]
A vár falai évszázadokig ellenálltak az enyészetnek, azonban néhány évvel ezelőtt az egész déli oldala megcsúszott és a hegy lábánál látható kőhalmazzá vált. Maradványaiból látható, hogy a szabálytalan négyszög alaprajzú volt, sarkain hengeres tornyokkal. Az egykor négy saroktornyos várból mára csak a két északi saroktorony egy része áll.