Gonda László (tanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gonda László
Született1831. január 17.
Olaszliszka
Elhunyt1872. március 5. (41 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
lelkész,
országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1869–1872)
SablonWikidataSegítség

Gonda László (Olaszliszka, 1831. január 17.Pest, 1872. március 5.) tanár, református lelkész, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Olaszliszkán született köznemes szülőktől; a sárospataki, majd a miskolci gimnáziumban tanult. A szabadságharcban gyenge testalkata miatt nem vehetett részt; ez idő alatt mint magánnevelő, önképzésére s különösen idegen nyelvek elsajátítására fordította idejét. A harc lezajlása után a debreceni kollegiumba ment jogot és teológiát tanulni. Midőn tanulópályáját, a jurátosságot és köztanítóságot bevégezte, hogy a német nyelvet alaposan elsajátíthassa, Szepesmegyébe ment. Innét visszajövén a papi vizsgát letette s a debreceni református egyházban azonnal mint segédlelkészt alkalmazták. Az 1855–1856. iskolai évben a máramarosszigeti gimnáziumba választották meg tanárnak. Midőn Békés városa 1861-ben megalakítá reálgimnáziumát, meghívta őt igazgató-tanárnak. Ez időtől fogva egészen a tanügynek élt és az intézet fölvirágzásán fáradozott. Békésen 1862 októberében olvasótársaságot hozott létre, melynek másod-elnöke volt és estélyein felolvasásokat tartott. Az országos-köznevelési egyesületnek is buzgó tagja volt. Érdemeinek elismeréseül Békés városa 1869. március 16-án megválasztotta országgyűlési képviselőnek; mindvégig a 48-as párt elveihez ragaszkodott, és a 48-as körnek jegyzője is volt.

Cikkei megjelentek a Protestáns Népkönyvtárban (1857), a Sárospataki Füzetekben (1860–61., 1863. A természettudományok fejlődése a theologiára vonatkozással, 1864. A természettudomány és theologia, Oroszország vallási türelmetlensége, 1865. 1867. sat.), a Sárospataki Naptárban (1860–61.), a Protestáns Egyházi és Isk. Lapban (1860), az Egyházi Kincstárban, néha Kentron névvel is; irt az aradi Alföldbe (1864-65.), az Uj Korszakba (1865. Ó- és ujkorszak, Közoktatásügyünk viselt dolgai, Iskolai Kormányzat sat.), a Kertész Gazdába (1868. A gazdászat abc-je, Egy faiskola története), végre irt publicistikai czikkeket a Magyar Ujságba s a 48-as párt többi közlönyeibe névvel és névtelenűl.

Munkái[szerkesztés]

  • Kalászok az ó-szövetségi sz. költészet mezőin. Herder szerint. Pest, 1861.
  • Igazgatói jelentés a békési ref. reálgymnasium állásáról. Békés-Gyula, 1864.
  • Kéretlen szavazat a békési pap-választáshoz. Békés-Gyula, 1866.
  • Iskola és egyház. Tanító és pap levelei. I. füzet. Békés-Gyula, 1868.
  • Egy baj a sok közűl. Békés-Gyula, 1866.
  • Gróf Széchenyi István napjaink történelmében Pest, 1868. (Névtelenűl).
  • Hazai közművelődésünk ügye. Pest, 1870.
  • Mi köze van a mezei gazdászatnak a műveltséghez? Pest, 1871.
  • Rák-könyvecske. Az okossággal ellenkező gyermek-növelésnek példái, melyeket mi ne kövessünk. Salzmann G. K. után átdolgozta. Bpest, 1873.

Szerkesztette Pesten az Évnegyedi Szemlét a magyar társadalom, politika s közművelődés köréből 1867-68-ban, négy füzetben és az Irodalmi Szemlét, az Uj Korszak 1. és 2. évnegyedéhez 1868-ban, két füzetben és az országos köznevelési egyesület hivatalos havi közlönyét a Haladást Schvarcz Gyula mellett névtelenül 1871-72-ben.

Több munkája maradt kéziratban, a philosophiai és természetbölcselet köréből, melyeket leginkább angol szerzők nyomán irt; továbbá külföldi utazásáról (Trieszt, Velencze) szóló naplója; az 1869-72-ben országgyűlésről vezetett jegyzetei; Előkészület a magyar protestáns lelkipásztori műveltséghez c. több kötetes műve sat.

Levelei (ismeretlenhez) Békés, 1862. dec. 28. (az olvasó-társaságokról, Szinnyei József bibliográfus gyűjteményében), Erdélyi Jánoshoz, Békés, 1864-1865-ből négy az Erdélyi Tárban, dr. Erdélyi Pál birtokában.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8