Gonda Béla (mérnök, 1851–1933)

Gonda Béla
Született	1851. december 28. Szőlőske
Elhunyt	1933. augusztus 7. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Nagy Irma
Foglalkozása	mérnök, szakíró, pedagógus
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1875) Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (–1876)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Gonda Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gonda Béla (Szőlőske, 1851. december 28. – 1933. augusztus 7.) magyar mérnök, szakíró, tanár, a Vaskapu-szoros szabályozója, a magyar tengerkutatás megszervezője. Nagy Irma tanítóképző-intézeti igazgató férje.

Életútja

Zemplén megyében született, apja református lelkész volt.

1869-ig a Sárospataki Református Gimnáziumban, majd a bécsi és a budapesti műszaki egyetemeken tanult, itt töltött három év után tanulmányait félbeszakítván, 1872-ben a Felső Torontáli Ármentesítő Társulat nagyszabású zsilipépítési, ármentesítő és belvízrendező munkálatainál vállalt állást, ahonnan másfél év múlva a műegyetemre visszatért és tanulmányait 1875-ben befejezte.

1875–76-ban a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia hallgatója, mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, emellett öntözéssel kapcsolatos előadásokat is tartott.

1882-ben a közmunka- és közlekedésügyi miniszter műszaki tanácsának főmérnöke lett, következő évtől a Vaskapu szabályozásáért, a hajózásért és kikötőépítésért felelős főosztály vezetője lett. A Vaskapu szabályozásában végzett munkájáért Magyarországon és külföldön is számos kitüntetést kapott.

1912-ben vonult nyugdíjba. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Újságírói munkája

1871-től a Szily Kálmán alapította Természettudományi Közlöny munkatársa. 1877-ben megindította a Gazdasági Mérnök című hetilapot, melyet 1880-ban Műszaki Hetilap címmel gazdasági információs lappá fejlesztett. 1880-ban és a rákövetkező évben az Ellenőr című lapot is szerkesztette. 1897-ben újabb szaklapot alapított, Magyar Hajózás címmel. Később ő szerkesztette A Tenger című szaklapot is.

Tanári munkája

1878-tól tanított a Magyaróvári Gazdasági Akadémián és a budapesti műegyetemen, 1880-tól a Felső Ipariskolában, később a Budapesti Külkereskedelmi Akadémián.

Közéleti tevékenysége

1918-ban megalapította a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda Részvénytársaságot és a Bethlen könyvkereskedést. A magyar református közélet aktív résztvevője volt.

Tudományos expedíciókat szervezett az Adriai-tengerre. A budapesti VIII. kerületi Baross utcában tengerészeti szakkönyvtárat hozott létre. Vezette az Adria Egyesületet, amely bekapcsolódott a két világháború közti magyar revizionista propagandába és tagja közt volt többek közt Horthy Miklós kormányzó és Herczeg Ferenc író, a Magyar Revizionista Liga elnöke.

Fontosabb művei

• Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása (Budapest, 1892, II. K. 1896; németül és franciául is kiadták)
• Vásárhelyi Pál élete és művei (Budapest, 1896)
• A magyar hajózás (Budapest, 1899; később németül és franciául is)
• A magyar tengerészet és a fiumei kikötő Eredetileg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (Budapest, 1906)
• A tengeralattjáró hajók (Budapest, 1915)
• Türr István életrajza (Budapest, 1925)

Társszerzője volt a Magyarország vármegyéi és városai sorozat Fiume és a magyar-horvát tengerpart című kötetének. 1922 és 1924 közt jelent meg szerkesztésében a Bethlen naptár (Magyar református családok képes naptára).

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1044. o. ISBN 963-547-414-8  
• reformatus.hu: "Légy üdvözölt hazánknak drága gyöngye: Fiume!", benne Gonda-életrajz
• Bokor József (szerk.). Gonda, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.