George William Hill

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George William Hill
Hill1905.jpg
Született
1838. március 3.
New York
Elhunyt
1914. április 16. (76 évesen)
Foglalkozása csillagász
matematikus

George William Hill (New York, 1838. március 3.West Nyack, 1914. április 16.) amerikai csillagász, matematikus. A matematikai asztronómia előfutára, az első nagy amerikai matematikusok egyike. Elméleteivel, a periodikus pályák vizsgálatát lehetővé tévő homogén lineáris differenciálegyenletek bevezetésével tudományos alapokra helyezte a Hold-elméletet és az égi mechanikát.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New Yorkban született, de nyolcéves korában családja udvarházat vásárolt a közeli West Nyackben, s Hill itt töltötte gyerekkorát. A New Jersey-i Rutgers College-ba iratkozott be, ahol matematikatanára, Theodore Strong révén ismerkedett meg a francia Lagrange és Laplace analitikai és matematikai munkáival. Oklevelét 1859-ben szerezte meg. 1861-ben a massachusettsi Cambridge-be költözött, ahol Simon Newcombhoz csatlakozva a haditengerészet obszervatóriumában, a Nautical Almanac Office-ban kezdett dolgozni. Pár évvel később engedélyt kapott rá, hogy elméleti munkáját West Nyack-i otthonában végezze. Az 1870-es évek végén viszonya az intézet élére kinevezett Newcombbal megromlott, miután Hill háromtest-elmélete nem illeszkedett az új igazgató elgondolásaihoz. 1882-ben Washingtonba költözött. 1894-től két évig az újjáalakult Amerikai Matematikai Társaság (American Mathematical Society) elnöke volt. 18981901 között a New York-i Columbia Egyetem professzoraként tevékenykedett. Ezt követően visszavonult, s viszonylagos elszigeteltségben halt meg West Nyack-i otthonában.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályája nagy részében elsősorban a Hold-elmélettel és a háromtest-problémával foglalkozott. Legfontosabb eredménye a Hold mozgására kidolgozott, 1877-ben publikált Hill-féle mozgáselmélet lett, amellyel később magára vonta Henri Poincaré figyelmét és elismerését is. Az általa kidolgozott teóriával a Hold tetszés szerinti múltbeli vagy jövőbeni helyét nagy pontossággal ki lehet számítani. Hill szakított a korábban dívó nézettel, mely szerint a Hold mozgását két másik test, a Nap és a Föld általános perturbációja határozza meg, és megoldása integráns részévé tette az instabil periodikus trajektóriákat. Elméletéhez a következő lineáris differenciálegyenlet periodikus kidolgozásával jutott el: Értelmezés sikertelen (lexikai hiba): \frac{dˆ2p}{dtˆ2} + (Θ_0 + Θ _1 cos 2t + Θ_2 cos 4t + ...)p = 0,

ahol Θn tetszőleges valós konstans.

Élete utolsó szakaszában is a bolygómozgások, főként a Jupiter és a Szaturnusz kölcsönös perturbációja foglalkoztatta.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karen Hunger Parshall & David E. Rowe, The emergence of the American mathematical research community 1876–1900, Providence, American Mathematical Society, 1997, 38–39.
  • Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 474. o. ISBN 9639257001