Gábor Áron (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Gábor Áron (egyértelműsítő lap).
Gábor Áron
Élete
Született1911. április 20.
Kaposvár
Elhunyt1982. december 28. (71 évesen)
Saarbrücken, Németországi Szövetségi Köztársaság
Nemzetiségmagyar
SzüleiGábor Mátyás
Dienes Karola[1]
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)riportok, visszaemlékezések
Első műveLáttam a finn csodát (riport, 1940)

Gábor Áron (Kaposvár, 1911. április 20.[2] – Saarbrücken, 1982. december 28.) magyar újságíró, író.

Származása[szerkesztés]

Gábor Áronnak, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntőjének egyik oldalági leszármazottja volt. Szülei Gábor Mátyás és Dienes Karola voltak.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Jogi diplomáját 1933-ban szerezte meg a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A második világháborúban haditudósítóként dolgozott, 1944. március 19-ig a budapesti 8 Órai Újság és a A Reggel munkatársa volt. 1941-ben a szovjet fronton szolgált és megírta Túl a Sztálin vonalon című könyvét. 1944. december elején átment a fronton Debrecenbe. Itt a Magyar Vöröskereszt főtitkára lett. Ebben a minőségben 1945 júliusában vöröskeresztes delegációt vezetett a magyarországi és romániai hadifogolytáborokba.[forrás?] Röviddel visszatérte után, 1945. augusztus 7-én a budapesti Szentkirályi utcai hivatali helyiségéből hurcolták el. A szovjet katonai bíróság halálra ítélte, de a Legfelsőbb Szovjet Bíróság öt évi kényszermunkára és életfogytiglani száműzetésre változtatta az ítéletet. Magyarországra csak az ötvenes évek végén tudott visszatérni. 1960 és 1962 között az Ország-Világ hetilap főmunkatársaként dolgozott, majd az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke volt. 1965 nyarán az NSZK-ba költözött és Münchenben élt. Itt jelent meg először a Szibériai Trilógia című műve (1967, 1968, 1971). Német nyelvű könyveit a „Die Wahrheit auf Russisch: Freud und Leid der Iwan Iwanowitsch“ címen 1969-ben, spanyolul a barceloniai Editorial Bruguera kiadónál,[3] 1972-ben, „Wohin Amerikaner?“ címen 1970-ben a müncheni Südwest Verlag-nál adták ki.[4] Többször beutazta az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Dél-Amerikát. Kétszer járt Ausztráliában és Dél-Afrikában, ahol idegenbe szakadt magyarságunk életét tanulmányozta. 1974-ben Ázsia peremén címmel az ausztráliai magyarság életéről számolt be. 1978-ban Túlélés című kötetében 1960–65 közötti budapesti élményeit írta meg. Számtalan külföldi magyar újság munkatársa volt, de írásai idegen nyelven is jelentek meg.

Munkássága[szerkesztés]

Szibériai Trilógia című regénysorozatában (Az embertől keletre, 1967; Szögletes szabadság, 1968; Évszázados emberek, 1971: XX. Század Kiadó, München-Los Angeles; nyomtatva Ledermüller Olivér nyomdájában, München) a Gulágon töltött évek szenvedéseiről számolt be. A mű több nyelven megjelent, Budapesten 1992-ben adták ki. Túlélés című kötete az 1960-1965 közötti budapesti évek krónikája.

Emlékezete[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Láttam a finn csodát (riport, 1940)
  • Magyar hadi tudósító a Sztálin-vonalon túl (1941)
  • Ázsia peremén. Az ausztráliai magyarság élete (visszaemlékezések, 1974)
  • Magyar haditudósító túl a Sztálin-vonalon (riportok, 1975)
  • Túlélés (regény, 1978)

Szibériai Trilógia[szerkesztés]

  • Az embertől keletre - visszaemlékezések, 1967, 1992. ISBN 963 7845 720
  • Szögletes szabadság (visszaemlékezések, 1968)
  • Évszázados emberek (visszaemlékezések, 1971)
  • Angol nyelven: East of Man (1975), Weller Publishing Co. Ltd., Canada - ISBN 0 920004 01 6 - Szász Katalin fordítása

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gábor_Áron_(újságíró)&oldid=26806181”