Fülöp-Miller René
| Fülöp-Miller René | |
 | |
| Született | Philipp René Maria Müller Karánsebes |
| Elhunyt | Hanover |
| Állampolgársága | amerikai (1943–) |
| Élettársa | Erika Renon[3] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp-Miller René témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fülöp-Miller René (Karánsebes, 1891. március 17. – Hanover, USA, 1963. május 7.) magyar származású, német és angol nyelven alkotó drámaíró, művelődéstörténész.
Életpályája[szerkesztés]
Édesapja gyógyszerész volt, édesanyja Brancovič volt, egy család, amely fontos szerepet játszott a dél-keleti Bánát katonai határvidékén. A kolozsvári, a bécsi, a lausanne-i és a párizsi egyetemen folytatott orvosi, pszichiátriai, gyógyszerészeti, vegyészeti és filozófiai tanulmányokat. Tanárai között volt Forel, Babinski és Freud. Tanulmánya után édesapja gyógyszertárában dolgozott, de nem maradt sokáig. Az első világháború alatt (1914–1918) az orosz fronton szolgált. Ekkor ismerkedett meg az ismert budapesti operaénekesnővel, Hedy Bendinerrel, akit feleségül is vett. Az I. világháború után (1918) több magyar lap tudósítója volt Bécsből, Berlinből és Párizsból. Az 1930-as években Amerikában önálló száműzetésbe vonult. 1939-ben Hollywoodban telepedett le. 1943-ban amerikai állampolgár lett. 1950–1954 között orosz kultúrát és szociológiát tanított a New Hampshire-i Hannoverben, a Dartmouth College-ban. 1954-ben a New York-i Hunter College-ba költözött. 1962 őszén visszatért előadóként a Dartmouth College-ba.
Munkássága[szerkesztés]
Beutazta Afrikát, Ázsiát. Két évet töltött a Szovjetunióban, ahol Tolsztoj és Dosztojevszkij kéziratait tanulmányozta. Német és francia művelődéstörténeti munkáit, útirajzait több nyelvre lefordították. Számos színművet is írt. Tagja volt a londoni szerzők, írók és színműírók társaságának, a berlini Schopenhauer társaságnak és a német írók szövetségének. A kíváncsiság és a tudásszomj arra késztette a Szovjetunióban, hogy tanulmányozza a kulturális életet. Első sikere szerzőként az eredetileg német nyelven 1926-ban megjelent A bolsevizmus elméje és arca: A szovjet orosz kulturális élet vizsgálata (Geist und Gesicht des Bolschewismus) című könyvben született. Legsikeresebb könyve A jezsuiták hatalma és titka (Macht und Geheimnis der Jesuiten; 1929), amelyet 1945 után is újranyomtattak. Európában tett utazásainak, valamint a német nyelvterületen elismert újságokban és rádióban végzett munkájának köszönhetően elismert szerzővé vált a weimari köztársaság idején. Az "amerikanizmust" a hitvilág ellentétes kulturális szellemeként határozta meg. Első szépirodalmi műve a Katzenmusik ["Caterwauling"] (1936-tól 1935-ig kelt; Richard Richard Winston mint Sing, Brat, Sing 1947), egy szatirikus mese egy négy éves zenei csodagyerekről. Későbbi fikciója az Idő éjszakája (transz Richard és Clara Winston az 1955-ös kézirattól) és az Ezüst Bacchanal (transz Richard és Clara Winston az 1960-as kézirattól), két szürreális mese Drohitz kitalált városában játszódik.
Művei[szerkesztés]
- Die Lebenserinnerungen der Gattin Dostojewski's (München, 1925)
- Das Tagebuch der Gattin Dostojewski's (München, 1925)
- Rasputin: The Holy Devil (1927)
- The Russian Theatre: Its Character and History with Special Reference to the Revolutionary Period (1927)
- Lenin and Gandhi (1927)
- Geist und Gesicht des Bolschewismus (Zürich-Bécs, 1928)
- Az ismeretlen Tolsztoj. A Tolsztoj-család hivatalos kiadása (sajtó alá rendezte németül; fordította: Benedek Marcell és Havas József, Budapest, 1929)
- Macht und Geheimnis der Jesuiten (Lipcse-Zürich, 1929)
- Charivari (regény, Párizs, 1936)
- The Motion Picture in America (New York, 1938)
- The Saints that Moved the World: Anthony, Augustine, Francis, Ignatius, Theresa (1945)
- Fyodor Dostoevsky: Insight, Faith, and Prophecy (1950)
- The Night of Time (1955)
- Sankt Franziskus. Der Heilige der Liebe (Frankfurt am Main, 1958)
- The Silver Bacchanal (1960)
- The Jesuits: A History of the Society of Jesus (1963)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ geni.com (több nyelv nyelven). (Hozzáférés: 2022. július 13.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a René Fülöp-Miller című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a René Fülöp Miller című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Fülöp-Miller René (Literatura, 1934)
- F. Morton: Fülöp Miller (Magyar Híradó, 1960. 41. sz.).
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
- Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975.
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.