Friedrich de la Motte Fouqué

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich de la Motte Fouqué
Friedrich de la Motte-Fouqué in Husarenuniform.jpg
Friedrich de la Motte-Fouqué, ismeretlen művész alkotása 1815 körül
Született 1777. február 12.
Brandenburg an der Havel,
Német-római Birodalom
Elhunyt 1843. január 23. (65 évesen)
Berlin, Poroszország
Nemzetisége német
Művészneve Pellegrin, A.L.T. Frank

Friedrich Heinrich Karl de la Motte Fouqué (írói álnevei Pellegrin és A.L.T. Frank), * (Brandenburg an der Havel, 1777. február 12.Berlin, 1843. január 23.) német romantikus író, a „romanticizmus Don Quijote-ja”.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi brandenburgi francia hugenotta nemesi családból származott. Nagyapja, Heinrich August de la Motte Fouqué a porosz hadsereg tábornoka volt II. Frigyes idején. Különböző házitanítók nevelték, többek között Dietrich Arnold Friedrich Sachse és August Ludwig Hülsen. Nagyapja hatására fiatalon belépett a porosz hadseregbe. Tizenhét évesen már zászlósi rangban vett részt az 1794-es rajnai hadjáratban. Ezt követően hadnagyként szolgált a weimari herceg vérteseinél. 1798-ban feleségül vette Marianne von Schubaertet, 1802-ben elvált tőle. Ugyanebben az évben kilépett a hadseregből.

A Weimarban töltött idő alatt találkozott Goethével, Schillerrel és Herderrel. 1803-ban feleségül vette Caroline von Rochow írónőt. Fouqué és felesége a Rathenow melletti birtokukon telepedtek le, mindketten irodalommal foglalkoztak. Fouqué kezdetben Pellegrin álnéven publikált, pártfogója August Wilhelm Schlegel volt, aki 1804-ben kiadta Dramatische Spiele című kötetét.

Ezt követte a Romanzen vom Thal Ronceval (1805), a Historie vom edlen Ritter Galmy und einer schönen Herzogin von Bretagne című regény (1806), az Alwin című regény (1808) és a Sigurd, der Schlangentöter című hősi játék (1808) - ezeknek a műveknek az anyaga, költői felfogása és ábrázolási módja már előrevetítette későbbi írásművészetének jellegzetességeit. A középkor északi hősi énekei és francia lovagi történetei művében fantasztikus világgá olvadnak össze.

1808 és 1820 között Fouqué élete és műve egyaránt lendületbe jött. 1813-ban a hazafiság visszavezette őt a porosz hadseregbe, ahol hadnagyként részt vett a Napóleon elleni háborúkban. 1815-ben őrnagyként szerelt le és ismét a Rathenow melletti birtokán élt. Ekkor írta a kritikusok által legjobbnak minősített művét, az Undine című fantasztikus elemekkel átszőtt mesét (Berlin, 1811).

Ebben a korszakban írta a Der Zauberring (Nürnberg 1813) és Die Fahrten Thiodulfs, des Isländers (Hamburg 1815) című lovagregényeit. A kisregények mellett írt epikus költeményeket, színdarabokat, lovagi tragédiákat és számos elbeszélést is.

1818-ben Fouqué szélütést kapott. Ezután jelentek meg a Bertrand du Guesclin (Lipcse 1821), Ritter Elidouc, altbretagnische Sage (Lipcse 1823), Die Saga von Gunlaugar, genannt Drachenzunge, und Rafn dem Skalden. Eine Islandskunde des 9. Jahrhunderts (Bécs 1826), Jakob Böhme, ein biographischer Denkstein (Greiz 1831) című elbeszélései.

1831-ben halt meg felesége, 1833-ban ismét megházasodott és Halléba költözött. 1841-ben visszatért Berlinbe és kiadta válogatott műveit tizenkét kötetben.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dramatische Spiele, Berlin, Unger 1804
  • Romanzen vom Thal Ronceval, Berlin, 1805
  • Historie vom edlen Ritter Galmy und einer schönen Herzogin von Bretagne, 1806
  • Alwin, 1808
  • Sigurd, der Schlangentöter (1808)
  • Undine, 1811
  • Der Zauberring (Nürnberg 1813)
  • Karls d. Gr. Geburt und Jugendjahre (Nürnberg 1814)
  • Die Fahrten Thiodulfs, des Isländers (Hamburg 1815)
  • Kleinen Romane (Berlin 1814-19, 6 kötet)
  • Sängerliebe (Stuttgart 1816)
  • Die wunderbaren Begebenheiten des Grafen Alethes von Lindenstein (Leipzig 1817)
  • Geschichten vom Kaiser Julian und seinen Rittern, 1818. (Julianus császárról)
  • Bertrand du Guesclin (Leipzig 1821)
  • Ritter Elidouc, altbretagnische Sage (Leipzig 1823)
  • Die Saga von Gunlaugar, genannt Drachenzunge, und Rafn dem Skalden. Eine Islandskunde des 9. Jahrhunderts (Wien 1826)
  • Ernst Friedrich Wilhelm Philipp von Rüchel, Königlich Preußischer General der Infanterie. Eine militairische Biographie, 2 kötet, Berlin 1826.
  • Jakob Böhme, ein biographischer Denkstein (Greiz 1831).
  • Die Weltreiche zu Anfang der Jahre 1835-40, Dichtungen (Halle 1835-40, 6 füzet) * Preußische Trauersprüche und Huldigungsgrüße für das Jahr 1840 (Halle 1840)
  • Lebensgeschichte (Halle 1840)
  • Der Pappenheimer Kürassier, Szenen aus der Zeit des Dreißigjährigen Kriegs (Nordhausen 1842)
  • Ausgewählte Werke, 12 kötet, Halle 1841.
  • Abfall und Buße oder die Seelenspiegel, Berlin 1844.
  • Geistliche Gedichte, Berlin 1846
  • Christliche Gedichte, Berlin 1862.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kosztolányi, Dezső. Látjátok feleim. Budapest: Szépirodalmi Kiadó. ISBN 963-15-0573-1. Hozzáférés ideje: 2008. december 23. 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich de la Motte Fouqué témájú médiaállományokat.