Undine (elbeszélés)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Undine
Undine (novella) - cover - Project Gutenberg eText 18752.jpg
Szerző Friedrich de la Motte Fouqué
Eredeti cím Undine
Ország Németország
Nyelv német
Műfaj elbeszélés
Kiadás
Kiadás dátuma 1811
Fordító Ábrányi Emil és Ábrányi Kornél (1885), Radványi Ernő

Undine Friedrich de la Motte Fouqué elbeszélése egy sellőről, aki Hildebrand lovaghoz megy férjhez. A 19. században a mű igen népszerű volt; Szerb Antal méltatása szerint pedig egyike a német romantika két felülmúlhatatlan remekművének a mese műfajában.[1] A történet a Melusine című francia népmeséből ered, amelynek hősőnője azzal a feltétellel megy hozzá a lovaghoz, hogy az nem láthatja őt szombatonként, amikor visszaveszi eredeti alakját. Az elbeszélés előképei közé tartozik Paracelsus Liber de Nymphis, Sylphis, Pygmaeis et Salamandris, et de caeteris spiritibus című műve is.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feldolgozásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fanny Cerrito tánca az Ondine 1843-as londoni előadásán
Ondine de Spa, Pouhon Pierre-Le-Grand

Opera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ondine, Cesare Pugni, 1843
  • Coralia, or the Inconstant Knight, Paul Taglioni, 1847
  • Undine, Hans Henze, 1958

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képzőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Undine (Friedrich de la Motte Fouqué) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Undine (novella) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Szerb Antal. A világirodalom története, 7. kiadás, Budapest: Magvető Könyvkiadó, 450. o. ISBN 963-14-1484-1 (1989)