Felsőmattyasóc
Felsőmattyasóc (szlovákul Vyšné Matiašovce) Liptómattyasóc településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. 2001-ben Liptómattyasóc 420 lakosából 417 szlovák volt.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra fekszik.
Története
Határa már a hallstatti és a római korban is lakott volt. A középkorban a terület első lakói pásztorok és határőrzők voltak. 1262-ben IV. Béla a Szélnye feletti erdős területet András besztercebányai bírónak adta. 1287-ben IV. László Mihálynak és fiának Mátyásnak adományozta. A falut először Felsőszélnyének nevezték és csak 1348-tól viseli első tulajdonosának nevét. A 14. század végén már két falu, Alsó- és Felsőmattyasóc feküdt a területén. A korábbi Felsőszélnye lett Felsőmattyasóc, míg Mátyásfalvából lett Alsómattyasóc. A 15. és 19. század között a két falu közös igazgatás alatt állt. Nemesi faluként nagyrészt a Mattyasovszky család birtoka. 1584-ben egy nemesi kúria állt a faluban. 1784-ben Felsőmattyasócnak 15 háza és 132 lakosa volt. 1828-ban 16 házában és 151 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Matyasócz. Két tót falu Liptó Várm. földes Ura Matyasovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek N. Palugyához 1 mértföldnyire, határbéli földgyeik jól termők, 589réttyeik, legelőjök elég, erdője kevés."[1]
Fényes Elek szerint "Matyasócz (Felső) Horne Matyasovce, tót falu, Liptó vmegyében, 144 kath., 7 evang. lak. Sok nemesi lakházak; vendégfogadó. F. u. mind a kettőnek a Matyasovszky és más nemes család. " [2]
1910-ben 103, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.