Fekete csupaszcsiga

Fekete csupaszcsiga
	;
Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Rend:	Tüdőscsigák (Pulmonata);
Alrend:	Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata);
Alrendág:	Stylommatophora;
Részalrend:	Sigmurethra;
Öregcsalád:	Arionoidea;
Család:	Simatestű házatlancsiga-félék (Arionidae);
Nem:	Arion;
Alnem:	Arion (Arion);
Faj:	A. ater;
Tudományos név
	Arion ater; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Limax ater Linnaeus, 1758; Arion empiricorum Férussac, 1819;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Fekete csupaszcsiga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete csupaszcsiga témájú médiaállományokat.

A fekete csupaszcsiga (Arion ater) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül az Arionidae családjába tartozó faj.

Előfordulása [szerkesztés]

A fekete csupaszcsiga Nyugat-Európában honos. A közép-európai formát egyes szakértők külön fajnak tekintik (vörös csupaszcsiga).

Megjelenése [szerkesztés]

A fekete csupaszcsiga kifejlett állapotban 10 - 13 centiméter. A köpeny szemcsés, enyhén kiemelkedő részt alkot, ez a burok védi a legtöbb szervet, köztük a tüdőt is. A lába izmos és nyálkás felületű. A csiga hullámszerű mozgásokat végez vele, amelyek biztosítják előrehaladását. A csiga a légzőnyíláson szívja be és fújja ki a levegőt. A nyíláson keresztül a levegő a csiga köpenyében található egyszerű tüdőbe kerül. A tapogatók a táplálék felkutatására szolgálnak. A hosszabb tapogatók végén egy-egy szem található; ezek valószínűleg csak a világosságot és a sötétséget érzékelik. Ha valami a testének ütközik, a csiga felveszi a védekező állást, ami annyiból áll, hogy összegömbölyödik. A színezet egyedenként különböző. A fekete mellett, élénkpiros, sötétbarna, sőt halvány narancsszínű alakok is előfordulnak.

Életmódja [szerkesztés]

A fekete csupaszcsiga rendszerint éjjel aktív, de eső után nappal is előbukkan. Hideg vagy száraz idő esetén beássa magát a földbe. Az állat mindenevő, tápláléka korhadó és élő növények, valamint állati ürülék és tetemek. A fekete csupaszcsiga gyakran szolgál apró atkák gazdaállatául. Az atkák a csiga nyálkájával táplálkoznak. A nyálka olyan jól kipárnázza a csigát, hogy hegyes felületeken sem sérül meg. Az ezüstös nyálkanyom vesztét is okozhatja. Egyes ragadozók ugyanis követik ezt a nyomot, és felfalják a csigát. A fekete csupaszcsiga legfeljebb 3 évig él.

Szaporodása [szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fekete csupaszcsiga hímnős állat, tehát hímivarsejtet és petét is termel, de a szaporodáshoz mégis párzania kell. A peték színe a fehértől a barnáig változik, és 4 milliméter hosszúak. A csiga a föld alá, csomókban rakja le petéit. Egy csomóban legfeljebb 150 pete van. A kiscsigák 4-6 hét után fejlődnek ki a petékből; az év késői szakaszában rakott peték áttelelnek.