Fekete-oszlopos-barlang

Fekete-oszlopos-barlang
A Fekete-oszlopos-barlang bejárata
Hossz	4,3 m
Mélység	0,8 m
Magasság	2 m
Függőleges kiterjedés	2,8 m
Ország	Magyarország
Település	Zalaszántó
Földrajzi táj	Bakony
Típus	atektonikus
Barlangkataszteri szám	4430-105

A Fekete-oszlopos-barlang bazaltban kialakult barlang, amely a Tátikán, Zalaszántó külterületén helyezkedik el.

Leírás

Zalaszántó határában, az Alsó-Tátika ÉNy-i falában található. Hidegkúttól azonos módon lehet eljutni hozzá, mint a Mágneses-barlanghoz. A Fekete-oszlopos-barlang a Mágneses-barlang szomszédságában van, attól néhány m-re K-re és 2 m-rel magasabban.

Eszterhás István írta le először 1985-ben, korábban ismeretlen volt. Elnevezését a körülötte lévő sziklaoldalból és a barlangból ágyúcsőként meredező, fekete bazaltoszlopok miatt kapta. A barlang vízszintes, tölcsérszerű üreg. Aszimmetrikus, háromszögformájú szája 2 m magas és 1,5 m széles. Befelé egyre keskenyedik és alacsonyodik, 4,3 m után már járhatatlan rés. Fokozott óvatossággal járható, omlásveszélyes barlang. A hossztengelyével párhuzamos bazaltoszlopok könnyen leválnak, sőt némelyikük félig kibillenve Damoklész kardjaként lóg be az üregbe. A barlang befelé lejtő alját lepergett, részben összetört bazaltoszlopok alkotják. A barlang hossza 4,3 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség.

Genetikája teljesen megegyezik a tőle néhány m-re lévő Mágneses-barlanggal, ez is atektonikus barlang. A repedés lassú, fokozatos szétnyílása jelenti az elsődleges keletkezési fázist, majd a klimatikus hatások a bazaltoszlopok leválasztásával tovább növelik a barlang térfogatát. Helyi jelentőségű, kis méretű barlang. További kutatása nem látszik biztatónak.

Kutatástörténet

Az 1942. évi Barlangvilágban arról van szó, hogy Margittay Rikárd egy kis felfedező feladatot ajánl a tátikai várromokat felkereső olvasóknak. Ugyanis az 1848-ban kiadott Szerelmey-féle Balaton albuma című könyvben a Tátika romjairól szóló részben az van írva, hogy a vár hegyének oldalában járhatatlan mélységű barlang helyezkedik el, amelyből forrás fakad. Ez a kissé romantikusan hangzó mondat csaknem szóról-szóra megtalálható az 1878-ban megjelent és Jalsovics Aladár által írt könyvben, az 1889-ben kiadott Sziklay-féle kalauzban, valamint az 1909-ben megjelent Szemlér-féle balatoni kalauzban, ami azt a látszatot kelti, mintha a szerzők a közös forrásból írták volna ki a vonatkozó részt, anélkül, hogy meggyőződtek volna valóságáról.

Ezt a gyanút az a tény teszi valószínűbbé, hogy a Dornyay-féle alapos és részletes balatoni kalauz nem említ ilyen barlangot a Tátikán. Mivel saját ismeretei alapján nem tudta eldönteni ezt a megállapítást Margittay Rikárd, ezért azt ajánlotta az olvasóknak, hogy valaki közülük járjon utána a helyszínen a dolognak és állapítsa meg, hogy valóban van-e ott járhatatlan mélységű barlang, amelyből forrás folyik.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, zalaszántói Fekete-oszlopos-barlang bazaltban alakult ki, valamint 4,3 m hosszú, 2,8 m magas és 2,8 m mély. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

Irodalom

• Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1985. Kézirat. 201–202., 212. oldalak (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei), 1988. (7.) 16–18. old.
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 153. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 49. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Margittay Rikárd: A Balaton vidékének barlangjai. Barlangvilág, 1942. (12. köt.) 3–4. füz. 80. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)
• Margittay Rikárd: A Balaton-vidék barlangjai. Balatoni Kurir, 1942. július 30. 3. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás